A növekedést a béralku is segítette

A magyar gazdaság jó irányba halad, de ahhoz, hogy megőrizzük eredményeinket, érdemes áttekinteni a kihívásokat és a feladatokat – jelentette ki Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a Világgazdaság Gazdasági kilátások 2018 című konferenciáján. Mint rámutatott, a legfrissebb adatok tükrében minden eddiginél jobban látszik, hogy eredményes volt a kormány béremelési programja.

A bővülés bázisa széles: nem eladósodás révén növekszik a gazdaság, az államháztartási hiány alacsony, az államadósság csökken, és jelenleg a GDP 72-73 százalékát teszi ki.

A tavalyi növekedés negyede, mintegy 1 százalékpontos növekedés a bérmegállapodásnak köszönhető – hangsúlyozta Rákossy Balázs. Elmondta, hogy mindössze 15 hónap telt el a megállapodás óta, de már most 25 százalékkal magasabb a minimálbér, és 40 százalékkal a garantált bérminimum. Az államtitkár több munkaerőpiaci adat közül kiemelte, hogy a versenyszférában 570 ezer fős létszámbővülés volt az elmúlt tíz évben, erre az évre pedig a tavalyihoz képest is magas növekedés várható.

Rákossy Balázs a kata és a kiva szerepét is hangsúlyozta: minden negyedik, mintegy negyedmillió vállalkozó választotta ezek valamelyikét. A több mint négy éve indított munkahelyvédelmi akciótervről elmondta: a kormány célja, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozzon. 2013-tól 2017 decemberéig a versenyszférában 610 milliárd forintnyi kedvezményt vettek igénybe a munkaadók. Az iparfejlesztés terén a kormány a gazdasági termelékenység javítására, a megfelelő szaktudású munkások arányának emelésére és a kkv-k szerepének erősítésére törekszik.

A konferencián Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke előadásában a következő kérdést tette fel: hogyan alkalmazkodhat a negyedik ipari forradalom új gazdasági és technológiai körülményeihez a tudomány- és innovációpolitika? Pálinkás József kiemelte, hogy a globális kihívások és a technológiai megatrendek ismeretében a gazdasági kilátásainkat leginkább meghatározó tényezők a tudáson alapuló alkalmazkodóképesség, a bizalmon alapuló együttműködés, a nemzeti érdekek következetes képviselete, valamint a tiszta hazai versenyfeltételek. Előadásában emlékeztetett, hogy az ország tavaly 83,3 milliárd forintot fordított innovációra, az idén nagyjából hasonlóval számolhatunk, de 2020-ra ezt a duplájára kell emelni, hogy valóban versenyképes maradhasson az ország.

Csak forintban adósodjon el Magyarország, és meg kell finanszírozni olyan növekedési alrendszereket, mint az oktatás, egészségügy, szociálpolitika, különben nem fenntartható az ország gazdasági stabilitása – mondta Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense a rendezvényen. Mint hangsúlyozta, a gazdasági növekedés egyik fontos alapeleme a tőke. Olcsó tőke akkor érhető el, ha a világgazdaságban likviditási bőség van. Fontos továbbá, hogy a magyar gazdaság eladósodottsága alacsony legyen, ez úgy érhető el, ha a költségvetés fenntartható módon egyensúlyban van évről évre. Néha elhangzik – mondta –, hogy pluszos költségvetést kellene produkálni, de ez azt jelentené, hogy a magángazdaságoktól von el forrást a központi költségvetés.

A másik kulcsfontosságú elem a gazdasági növekedés szempontjából a munkaerő. Ezen a téren akkor érhető majd el növekedés, ha minél többen dolgoznak minél magasabb hozzáadott értéken és minél hatékonyabban. A tőke és a munkaerő mellett szükség van néhány soft változóra is, mint például a technológia, tudás és együttműködés. Kell még kiszámíthatóság és korrupciómentesség is. Pogátsa szerint valódi munkahelyekre van szükség, amelyek itthon vannak, és nem EU-s és állami forrásokkal vannak kitömve.