Buktak a bankbetéten a háztartások
Tavaly a részvények és a nyugdíjpénztárak hozták a legnagyobb árfolyamnyereséget a lakosságnak. A legtöbb friss pénz hitelpapírokba és készpénzbe, illetve bankbetétbe ment – ezek hozama negatív lett.
Sokat takarékoskodtak, de az árfolyamok emelkedéséből is szépen profitáltak tavaly a háztartások. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az év végén a háztartások pénzügyi eszközeinek mennyisége 47 829,6 milliárd forint volt, 7,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez részben annak köszönhető, hogy 2017-ben összesen 2145,5 milliárd forintot sikerült félretenniük, másrészt a jól teljesítő piacokon is nyertek 1188,4 milliárdot.
A legtöbb nyereséget a részvények és a cégekben lévő részesedések átértékelődése hozta a kisbefektetőknek, ezeken összesen 1128,3 milliárd forintot kerestek. A cégekben lévő háztartási részesedések értéke főleg ennek köszönhetően hízott 19 825,6 milliárd forintra 2017 végére. Ennek a legnagyobb része egyéb tulajdonosi részesedés volt, 13 162,1 milliárd forintnyit tett ki a háztartásoknál ez a vagyontípus. A kisbefektetők emellett több mint 4200 milliárd forintot tartottak befektetési jegyekben is. Tőzsdei részvényekben az év végén 787 milliárd, nem tőzsdei részvényekben 1674,8 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők. Mindegyik adat történelmi rekordnak számít. Tavaly szárnyaltak a tőzsdék, a lakosság ennek ellenére csak óvatosan fektetett be friss pénzt a részvénypiacon. A jegybank adatai szerint tőzsdei részvényekbe egész évben mindössze 27,7 milliárd forint új megtakarítást tettek a kisbefektetők, ennek azonban több mint nyolcszorosát keresték a ralin: 224,3 milliárd forintot.
A részvények mellett a nyugdíjpénztári megtakarításokon kerestek sokat a kisbefektetők. Tavaly a biztosítási tartalékokon 111,2 milliárd forintnyi árfolyamnyereség keletkezett, ebből 42,5 milliárd volt az életbiztosítások hozama, a többit a nyugdíjkasszák érték el. A csaknem 70 milliárd forintos hozam nem meglepő, az MNB már korábban közzétette, hogy az önkéntes pénztárak kiváló hozamokat értek el tavaly is, az átlagos hozamuk 6,91 százalékos lett, ami csaknem 5 százalékos reálhozam. A lakosságnak az év végén több mint 1955 milliárd forintja volt különféle életbiztosításokban, a nyugdíjpénztárak egyéni számláin lévő összeg is meghaladta az 1700 milliárdot, ebben benne van a magánnyugdíjpénztárakban lévő, mintegy 255 milliárd forint is. Nemcsak a befektetések, de a parlagon heverő pénzek mennyisége is nőtt tavaly. A kamatot már jóformán egyáltalán nem fizető bankbetétekben és készpénzben 12 771,4 milliárd forintot tartottak a háztartások, bő 760 milliárd forinttal többet, mint 2016 végén. Ebből készpénzben 4238 milliárd forint volt a háztartásoknál, a maradékot betétekben tartották, amelyeken belül egyre nagyobb a lekötetlen folyószámlabetétek mennyisége, már az 5200 milliárd forintot is meghaladja. A készpénz és a betétek általános kamata egyébként a költségek levonása után már negatív, a jegybank szerint ezeken az eszközökön tavaly csaknem 57 milliárd forintot buktak a háztartások. Érdekesség, hogy a hitelpapírokon – nagyrészt állampapírokon – is kismértékű árfolyamveszteséget könyveltek el tavaly a kisbefektetők. Ennek dacára a kötvények is népszerűek voltak, több mint 780 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzottak. Különösen az állampapírok lehettek kedveltek a háztartások körében.
