Buktak a részvényeiken a kisbefektetők
Februárban is tovább gyarapodott a háztartások értékpapír-állománya. A hónap végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 9678,7 milliárd forintnyi értékpapír volt a kisbefektetők számláin, ez 6,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legnépszerűbb lakossági befektetés továbbra is az állampapír, amiből a háztartásoknál már 5097,6 milliárd forintnyi van. Ebből 2075 milliárd forintnyit tesznek ki az egyévesnél hosszabb lejáratú forintállampapírok, ami az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) számára jó hír, hiszen az egyik cél a lakossági finanszírozás futamidejének hosszabbítása. A kisbefektetők esetében a nettó beáramlás februárban 56,4 milliárd forintot tett ki az állampapírpiacon. Hosszú állampapírba 57,9 milliárd forintot fektettek, az eurós papíroknál viszont visszaváltást mértek.
Az önkormányzatoknak és az alapítványoknak nem jut már a vonzó kamatozású, hosszú lakossági állampapírokból, ezeket február óta csak magánszemélyeknek értékesíti az ÁKK. Februárban az éven túli lejáratú forintállampapírokból mind az alapítványok, mind az önkormányzatok eladtak, csak éven belül lejáró kincstárjegyeket vásároltak. Az Egyéves Magyar Állampapír és a Féléves Magyar Állampapír egyébként még elérhető e két befektetői kör számára is. A második hónap végén az önkormányzatok így is rekordnak számító, 343,5 milliárd forintot tartottak magyar állampapírokban, és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknél is historikus csúcson, 350 milliárd forint fölött volt az állomány.
A lakosság a részvénypiacot is kedvelte februárban, annak dacára is, hogy a világpiacokon kibontakozó korrekció miatt inkább bukott a papírjain. A januári 6,2 milliárd után februárban 10,6 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be a kisbefektetők a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), a bukás viszont még az első havinál is nagyobb lett. Januárban 17,4 milliárd, februárban 19,4 milliárd forintot veszítettek a tőzsdén a háztartások, így a hónap végére 552,9 milliárd forintjuk maradt részvényekben. A nem pénzügyi vállalatok részvényei népszerűbbek voltak a bankpapíroknál, de a veszteség zöme is ezeken keletkezett, 17,2 milliárd forintot buktak a kisbefektetők, míg a bankpapíroknál csak 1,1 milliárd forintnyi veszteség keletkezett.
A befektetési alapok esetében a háztartásoknál minimális tőkekivonást mértek februárban. A hozamok sem alakultak jól, így a kisbefektetők befektetésijegy-állománya 3950 milliárd forintra csökkent a januári történelmi csúcs után. A többnyire már enyhén negatív hozamú pénzpiaci alapokból további milliárdok távoztak: a kisbefektetőknél lévő állomány alig éri el a 300 milliárd forintot. A többi alapnál pozitív a tőkeáramlás, de februárban az alapkezelők ezeknél a konstrukcióknál összességében véve negatív hozamot értek el.
Banki kötvényt, vállalati kötvényt és jelzáloglevelet továbbra is csupán minimális mennyiségben tartanak a kisbefektetők. Ezek döntő része intézményi befektetőknél van.
