Használt lakásokra megy a legtöbb hitel
Változatlanul a használt ingatlanok vásárlása dominál a célok között a lakáshitelért folyamodó ügyfeleknél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikáiból. A jegybank adatai szerint a 2018 első két hónapjában folyósított, 109,1 milliárd forintnyi lakáshitelből 79,3 milliárdot már megépült ingatlan megvételére fordítottak a háztartások, ami 72,7 százalékos részesedés a teljes tortából. Ezzel szemben újlakás-vásárlásra már csak 9,7 milliárd forintnyi kölcsönt fordított a lakosság, ami 8,9 százalékos súlyt képvisel a szerződéseken belül, és nagyjából ennyi jutott az építési, bővítési célú hitelekre is. Figyelemre méltó emellett, hogy lakásfelújításra, korszerűsítésre mindössze 3,5 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel az első két hónapban szerződést kötő lakossági ügyfelek, ami az összes lakáskölcsönnek mindössze 3,2 százaléka.
A használt lakás vásárlásának mint hitelcélnak a jelentősége még enyhén növekedett is 2017 első két hónapjához viszonyítva, amikor még „csak” 69 százalékot képviselt az összes kölcsönön belül, miközben építésre az új hitelek 10,3, újlakás-vásárlásra pedig 9,7 százalékát fordították. A felújítások és korszerűsítések meglepően kis súlya persze nem meglepő a megjelölt hitelcélok között: ezeket a feladatokat ugyanis sok esetben nem lakáscélú hitelből, hanem egyéb konstrukciók – személyi kölcsön, szabad felhasználású jelzáloghitel, folyószámlahitel – segítségével oldják meg a lakossági ügyfelek.
Az MNB adatai szerint a február végéig számított egy év alatt látványosan emelkedett az éven túli kamatperiódus mellett kihelyezett lakáshitelek aránya az új szerződéseken belül. Az összes lakáshitelnél januárban és februárban összességében 69,6 százalékot ért el a súlyuk, miközben egy évvel korábban még csak közelítette a 64,5 százalékot. Érdekes módon pont a használt lakásoknál volt ezen a téren a leglátványosabb a változás: ott az éven túli kamatperiódus mellett kötött hitelszerződések aránya 77,1 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 61,4-ről. A jegybank számításai szerint 2018 februárjában 59,6 hónap volt a lakáshitel-szerződésekben meghatározott átlagos kamatperiódus: ezen belül az egy évnél rövidebb fixálású kölcsönöknél 7,9, az éven túliaknál pedig 8,1 hónapot ért el az átlag.
A hosszú kamatperiódusú hitelek terjedésének a hitelkamatok alakulása is kedvez, hiszen lassan ugyan, de csökken a különbség az egy évnél rövidebb, illetve a hosszabb kamatfixálású kölcsönök árai között. Az MNB adatai szerint idén februárban a változó vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású forintlakáshiteleknél 2,87 százalékot ért el a szerződésekben szereplő átlagos ráta, miközben az egy és öt év közötti kamatperiódusúaknál 4,12, az öt és tíz év közöttieknél 5,19, a tíz éven túl fixeknél pedig 5,08 százalék volt.
Folytatódik az erőteljes növekedés
Amellett, hogy tavaly nagyon erős évet hozott a lakáshitelpiac, a jegybank adatai szerint 2018 sem indult rosszul az új szerződések szempontjából: az első két hónapban kihelyezett, majdnem 110 milliárd forintnyi lakáshitel 38,6 százalékkal több az egy évvel korábbi mennyiségnél. 2017-ben bő 650 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartásokkal a pénzügyi szolgáltatók, ami 38,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezzel a lakáshitelek dominanciája változatlan maradt a lakossági hiteleken belül: az új szerződéseknél közel 60 százalékos a részesedésük.
