Javított előrejelzésén a Morgan Stanley

Húsz bázisponttal felfelé mó­­do­sította GDP-növekedési előrejelzését a Morgan Stanley, az elemzőcég szerint 3,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság 2018-ban. A módosítást a vártnál magasabb, 2017 év végi dinamizmus miatt hajtották végre – derült ki a befektetési bank Világgazdaságnak eljuttatott elemzéséből. A cég szakértői felfelé mutató kockázatokat látnak, vagyis nagyobb a valószínűsége a 3,5 százalék feletti GDP-bővülésnek, mint az ennél kisebb dinamizmusnak. A vártnál 10 bázisponttal alacsonyabban alakultak az év eleji havi inflációs adatok, és a maginfláció is 20 bázisponttal süllyedt a decemberi értékhez képest. Emiatt a befektetési bank 2,4-ről 2,2 százalékra módosította a márciusi inflációs várakozását.

A fogyasztói árindex dinamizmusának emelkedésére számít a Morgan Stanley, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára kedvezően alakul az árindex. „A 2,4 százalékos inflációs várakozásunk nem éri el a 2,6 százalékos piaci konszenzust – olvasható a tanulmányban. – Azt gondoljuk, hogy a monetáris politika iránya akkor sem változik idén, ha a fogyasztói árindex emelkedése eléri a 3 százalékot.” A jegybank eltökélt a laza kondíciók fenntartásában, ami a hozamgörbe meredekségének csökkenéséhez vezethet. Ennek kedvező mellékhatása lehet a pénzügyi stabilitást erősítő, az ügyfeleknek biztonságot nyújtó, fixált kamatozású hitelek terjedése.

Ugyan az MNB-nek nincs hivatalos árfolyamcélja, a piac mégis úgy érzékeli, hogy a hatóságok a gyengébb forintárfolyamot részesítik előnyben, a folyó fizetési mérleg – a szűkülő többlete ellenére – továbbra is az erős magyar devizát támogatja. A legnagyobb kérdés, hogy a jegybank meddig lesz képes fenntartani a gyenge forintárfolyamot. Tavaly év végén három cél megvalósítására utalt a kommunikációjában az MNB: a rövid hozamok minél tovább alacsonyan tartását, a rövid kamatok érvényesülését a hozamgörbe hosszú végén és harmadik célként a fix kamatozású jelzáloghitelek elterjedését tűzte ki. Ugyan ezek nem változtak, ám a hozamgörbe laposabbá tétele és a fix kamatozású hitelek terjesztése sokkal inkább egyfajta puha cél, nem pedig egy mindenáron megvalósítandó szakpolitikai kérdés.

A feszesedő munkaerőpiac nem látszik meg a maginfláción, annak ellenére, hogy a minimálbért 15, majd pedig 8 százalékkal emelték meg – olvasható az elemzésben. A két számjegyű béremelés dacára a járulékcsökkentésnek és a javuló termelékenységnek köszönhetően az egységnyi munkaerőköltség

6 százalékkal csökkent tavaly.