Javított GDP-előrejelzésén a jegybank
T artósan laza monetáris kondíciók szükségesek az inflációs cél eléréséhez, ami 2019 közepén valósulhat meg fenntarthatóan – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. A fogyasztói árindex megfelelt az általuk felvázolt legyezőábrának, egyedül a munkaintenzív szolgáltatások területén volt megfigyelhető jelentős emelkedés, ám ez is megtorpant az év elején. A GDP-növekedés előrejelzését 0,3 százalékponttal, 4,2 százalékra emelték, a jövő évi növekedést 0,1 százalékponttal, 3,3 százalékra módosították, míg a 2020-as prognózison nem változtatott a jegybank.
Bár idén enyhén emelkedhet az államháztartás hiánya, 2 százalék alatti költségvetési deficitre számít az elkövetkező esztendőkben az MNB. „Az adósságráta csökkenő pályája folytatódik, a következő években megfelel az egyhuszados szabálynak, még akkor is, ha az Eximmel növelt államadóssággal kalkulálunk” – hangsúlyozta Balatoni András.
Év elején is erős bérdinamikát láthattunk, ami a minimálbér és a torlódó bérek hatása is lehet, de a vállalatok magatartása is megváltozhatott, például a munkaerőhiány miatt. Idén is két számjegyű béremelkedést vár az MNB igazgatója. Az átlagos munkaerőköltség kevésbé emelkedik, mint a bruttó átlagkereset, ez a hatás a járulékcsökkentésnek köszönhető, a részletesebb alapfolyamatokat viszont csak a márciusi adatok közzététele után láthatjuk. Az MNB igazgatója szerint a konjunktúra felívelő szakaszában a gazdaság növekedése és a munkatermelékenység emelkedése jellemzően egymást erősítő folyamatok: 2010–16 között munkaintenzív növekedés volt. Tavaly ellenben új fázisba léptünk. Ma a tőkeintenzív növekedés, a termelékenység felfutása figyelhető meg, ennek következtében a termelékenység további javulására számít a jegybank. A gazdasági növekedésben továbbra is meghatározó marad a fogyasztás. A béremelések és a fogyasztói bizalom egyaránt alátámasztják a háztartások kiadásainak emelkedését. A fogyasztási szerkezet a tartós és a féltartós termékek irányába mozdult el: e szektorok 10,1, illetve 9,2 százalékkal bővültek tavaly, ám még mindig csupán a teljes fogyasztás 14 százalékát adják.
Mivel a kiadások túlnyomó többségét a nem tartós termékek és a szolgáltatások teszik ki, ezek alacsony áremelkedése a fogyasztói árindexre is fékező hatással van. A magyar háztartási szektor fogyasztása, a dinamikus növekedés ellenére, számottevően elmarad a régiós átlagtól – tette hozzá Balatoni András. A háztartások épület jellegű beruházásai fékeződhetnek 2019-ről 2020-ra, de addig vélhetőleg nagymértékű felfutást figyelhetünk meg. A megtorpanásban szerepe lehet a kedvezményes lakásáfakulcs kifutásának. Ezzel együtt idén a kormányzati fiskális impulzus is kifut, ami jövőre 0,7 százalékkal hathat negatívan a GDP-növekedés dinamikájára, és 2020-ban már 2,4 százalékos fékező hatásként jelentkezhet. Ezzel kapcsolatban Balatoni András kifejtette: a fiskális impulzus prociklikussága nem feltétlenül hoz majd gazdasági visszaesést, mivel a hitelek területén – mind a lakosságnál, mind a vállalatoknál – jelentős felfutás várható, amely ellensúlyozhatja a fiskális impulzus visszaesését.
A teljes beruházási ráta idén 23,8 százalékos lehet, 2019-re tovább bővülhet, majd az idei szintre csökkenhet 2020-ban. A mutató kifejezetten jól alakulhat a következő években.
