Két százalék alatt a költségvetési hiány
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége –1,9 százalékos volt GDP-arányosan 2017-ben, ez 721 milliárd forintos hiányt takar – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből. A tavalyi negyedik negyedévben –6,1 százalékos volt a hiány, vagyis az év utolsó három hónapjában jelentős költekezésbe fogott a kormányzat, a teljes éves hiány 90 százalékát (651 milliárd forintot) ekkor termelte ki az államháztartás.
A kormányzat nettó tartozása 2017 végén 24 133 milliárd forint volt, ami a GDP 63,2 százaléka. A bruttó, konszolidált (maastrichti) adósságráta a GDP 71,7 százalékára rúgott (27 360 milliárd forint). Az év közben átértékelt számítási módszerek és transzferek 52, illetve 338 milliárd forinttal emelték az adósságot a negyedik negyedévben. Az Eximbankkal számított adósságráta 1,9 százalékkal magasabb, vagyis a GDP 73,6 százaléka volt tavaly év végén. Annak ellenére, hogy az adósságráta az Eximmel számolva emelkedik, az egyhuszados szabálynak való megfelelés nem változott, vagyis azokban az években, amikor korábban teljesült a feltétel, az Eximmel számolva is teljesült. Az egyhuszados szabály szerint ugyanis az államadósságot évente legalább a tényleges adósságszint és a 60 százalékos államadósság-küszöb közötti különbség egyhuszad részével kell csökkenteni, mindezt egy középtávú, hároméves kitekintésben kell teljesíteni.
A központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 403 milliárd forint volt a negyedik negyedben. Eszközoldalon a korábbi trend folytatódott. Csökkent az MNB-nél elhelyezett betéti állomány, ebben a negatív egynapos betéti kamat is szerepet játszhatott. A központi kormányzat által nyújtott hitelállomány viszont jelentősen emelkedett. Emellett az egyéb pénzügyi eszközök területén is erőteljes volt a növekedés, amit az önkormányzatoknak nyújtott előlegekkel magyaráz az MNB, ezzel párhuzamosan viszont megugrott a központi kormányzatnál tartott önkormányzati betétek állománya. Az értékpapír-állomány a tranzakciók révén bővült, a központi kormányzat hiteltartozása pedig leépült, elsősorban a hitelintézetek és a külföld felé fennálló rövid lejáratú hitelállományt törlesztették.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 329 milliárd forint volt. Növekedtek a központi kormányzattól felvett hiteleik, és jelentősebb értékű, hosszú lejáratú banki hiteleket is felvettek. Az egyéb kötelezettségeken belül továbbra is erőteljesen nőttek a központi kormányzattal szembeni, támogatási előlegekkel kapcsolatos kötelezettségeik. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 81 milliárd forint volt. Eszközeik közül emelkedtek az egyéb, elsősorban járulékokkal kapcsolatos követeléseik, a kötelezettségeik terén csak a központi kormányzat által nyújtott rövid lejáratú hitelek állományában mutatkozott kisebb mértékű növekedés.
