Korlátozná a bankközi kitettséget az MNB
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb banki kockázatcsökkentő eszköz bevezetéséről rendelkezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A most meghirdetett és július elsejétől alkalmazandó célzott makroprudenciális intézkedés, a Bankközi finanszírozási mutató (BFM) bevezetése – a jegybank értékelése szerint – mérsékli a hitelintézetek pénzügyi vállalati forrásokra való túlzott ráutaltságát és az ebből eredő rendszerkockázatokat.
A 2008-as világválság rávilágított arra, hogy a pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltság jelentős kockázatot hordozhat, ami probléma esetén súlyos következményekkel járhat a monetáris rendszerben és a reálgazdaságban is. Bár a likviditási és finanszírozási követelmények hatékonyan erősítik a bankok általános sokkellenálló képességét, az MNB indokoltnak látta egy olyan célzott előírás bevezetését, amely megelőzi az ilyen, kevésbé stabil finanszírozásból fakadó rendszerkockázatok felépülését. Az új BFM a pénzügyi vállalatoktól származó forrásokat devizanem és hátrelévő lejárat szerint súlyozott formában korlátozza. A mutatóban minden pénzügyi vállalattól származó forrást figyelembe kell venni, de kivételek és kedvezmények biztosítják, hogy az előírás ne befolyásolja lényegesen a normál banki működést.
Induláskor, július 1-jén 30 százalékos felső korlát lép életbe, ami az MNB adatai szerint az intézmények túlnyomó többségét nem kényszeríti alkalmazkodásra, de hatékony gátját képezi annak, hogy túlzott ráutaltság alakuljon ki a pénzügyi vállalati forrásokra. A jegybank az új MNB-rendelet kapcsán egyeztetett az Európai Központi Bankkal és a piaci szereplőkkel is, az érintettek észrevételeit beépítette a szabályozásba.
