Lassan haladnak az ukrán reformok

Épp egybeesett a piaci várakozásokkal a márciusi inflációs statisztika Ukrajnában. Az éves bázisú drágulás 13,2 százalék lett, havi alapon 1,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az első negyedévben mérséklődött a rendkívül magas inflációs ráta, januárban még 14,1 százalékot mértek. Az infláció tavaly nyár óta csökkenő tendenciát mutat, az ukrán jegybank szerint az idén tovább csökken, a piaci elemzők is erre számítanak.

„Vélhetően a következő hónapokban a jelenlegi szinten marad a pénzromlás üteme, majd az év második felében csökkenni kezd” – vélte Módos Dániel. Az OTP elemzési központjának stratégája szerint az év eleji agresszív kamatemelésre az infláció megfékezése miatt volt szükség, de ha a drágulás üteme nem emelkedik tovább, akkor mérsékelni lehet a rátát. Az alapkamatot januárban 1,5, februárban 1 szá­­za­lékponttal emelte a jegybank. Módos úgy látja, hogy ha nem szállnak el az árak, akkor 14 százalékos lehet év végére a most 17 százalékos alapkamat. Az éves bázisú fogyasztói árindex az idén 11,3, jövőre pedig 7,5 százalékos lehet. Az Oroszországgal való konfliktus miatt azonban az inflációs kilátások rendkívül bizonytalanok – hangsúlyozta a szakértő.

Tegnap a Világbank figyelmeztette Ukrajnát, hogy a korábban 3 százalék fölé becsült GDP-növekedés már az idén 2 százalék alá lassulhat, ha nem haladnak a szükséges reformokkal. Az inflációval szemben is szkeptikus a szervezet: a korábbi, 7 százalékos idei előrejelzését 10 százalékra emelte. A reformok sürgetése az országnak különösen fontos, hisz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2015-ben indult mentőcsomagjának folyósítása közel 15 hónapja szünetel (épp a reformok hiánya miatt). A szervezet ingatlan- és pénzpiaci újításokat vár el, ezek mellett Módos szerint a legnagyobb hangsúly a korrupció visszaszorításán van. Egyes ukrán politikusok szándékosan gátolják a korrupcióellenes reformok végrehajtását – hangsúlyozta az elemző. Hozzátette: bár a magánszektor beruházásain még nem látszik, a korrupcióellenes reformok kudarca távol tarthatja a külföldi működő tőkét az ukrán piactól. Megjegyezte azonban azt a kettősséget, hogy a keleti határ menti konfliktus miatt felpörögtek az állami beruházások. Elemzésében a Világbank, korábban az IMF is megjegyezte, hogy a közpénzek rendezetlen helyzete miatt megrendülhet a befektetők bizalma az országban. Az IMF-csomag 17,5 milliárd dolláros keretéből eddig 7,7 milliárdot hívhatott le Kijev, holott a program jövő márciusban kifut.

A befektetői aggodalom egyelőre a hrivnya mozgásán sem látszik. Az ukrán jegybank az idén több mint 5 százalékot hagyta erősödni a hazai fizetőeszközt az euró ellenében, és 8 százalékot a dollárhoz képest. Tegnap a hrivnya-dollár keresztárfolyam 25,9-es jegyzésen állt. Módos szerint ez a szint érdemben nem változik év végére, ő decemberre 26,7-es kurzusra számít.