Lejtőre kerültek a tőzsdék az idén

Nem indult jól az év a világ tőzsdéin, a fontos indexek zöme csökkent az első három hónapban. Február és március elején is látványosan zuhantak a vezető indexek. Az első hullámot egy amerikai bérnövekedési adat és a kötvényhozamok emelkedése indította el, míg később már a kereskedelmi háború esélyeit árazták a befektetők. Saját devizában számolva a legnagyobb vesztes 10,2 százalékos zuhanással a varsói WIG 20 mutató volt, de a londoni FTSE 100 is 8,2 százalékkal esett, a frankfurti DAX pedig 6,4 százalékkal ment lejjebb. Utóbbi piacon a Deutsche Bank 28,7, a Commerzbank pedig 15,7 százalékos mélyrepülése húzta le a mutatót, de még további tíz társaság befektetőinek kellett 10 százalékkal nagyobb veszteséget elkönyvelniük. A DAX harminc komponenséből mindössze öt drágult, részben az Innogy-üzlet miatt az RWE 18 százalékkal, a 2021-ig tartó 3 milliárd

eurós visszavásárlási program ha­tá­sára az Adidas 17,7 százalékkal lőtt

ki. Rajtuk kívül csak a Deutsche Bör­se, a Münchener Rückver­siche­rung és a BMW részvényesei örülhettek.

Az eurózóna tőzsdéinek, közülük is leginkább a frankfurtinak, nem tett jót az erős euró, mert a nagy exporthányad miatt a cégek bevételének nagy része dollárban keletkezik, míg a kiadásaik zöme euróban jelentkezik. Közben a vállalati eredmények jók lettek, de a piac már azt árazza, hogy az Egyesült Államok Donald Trump kampányígéreteinek megfelelően csökkenteni akarja a kereskedelmi többletet. Ez elsősorban Németországgal és Dél-Koreával szemben áll fenn. Az európai cégeknél az alacsonyabb likviditás miatt a növekvő volatilitás is jobban érződik, mint az amerikai vállalatoknál.

Dollárban számolva a világ legrosszabbul teljesítő indexe a venezuelai volt 99,9 százalékos zuhanással, a Fülöp-szigeteken 9,8, Torontóban pedig 9 százalékkal esett a kurzus. Dollárban számolva a varsói mínusz csak 8,5 százalék, legjobban Ghána, Ukrajna és Vietnám vezető tőzsdeindexei szerepeltek. Saját devizában számolva a hatalmas infláció miatt pont a sereghajtó venezuelai Bursatil áll az élen 297 százalékos plusszal. Ilyen megközelítésben Vietnám a második, míg Egyiptom a harmadik. Budapest a maga 5,4 százalékos csökkenésével a mezőny második feléhez tartozik.

Az ötven legnagyobb európai vállalat teljesítményét lekövető Stoxx 50 cégei közül az Adidas, a Nokia és az Airbus teljesített a legjobban, míg a Deutsche Bank, a spanyol Inditex és a francia AXA a legrosszabbul. Az S&P 500 cégei közül az XL Group, a Netflix és a Seagate Technology húzta felfelé az indexet. A szakértők szerint egyébként a korábbi eufória után esedékes volt már némi kijózanodás a tőke­piacokon. A részvénypiacokon az első negyedéves korrekció lehűtötte a rendkívül optimistává váló várakozásokat, trendfordulóról azonban sokak szerint egyelőre még korai lenne beszélni. A piacok értékeltségét fundamentális alapon már kevésbé tartják feszítettnek az elemzők, bár nagy bevásárlást még nem javasolnak a tőzsdén.

A Concorde végzett az élen

A Concorde Értékpapír nyerte a befektetési szolgáltatók versenyét márciusban

a pesti tőzsdén. Az azonnali részvénypiac 488,8 milliárd forintos duplikált forgalmából 155,5 milliárdot értek el. Második helyen 114,1 milliárddal a Wood & Company, harmadikon 70,6 milliárddal az Erste végzett. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) teljes márciusi 244,4 milliárdos forgalmából 41 százalékot tett ki az OTP, 20,6-et a Mol, 21,4-et a Richter és mindössze 2,4 százalékot a Magyar Telekom.

A napi átlagforgalom 12,9 milliárd forint volt.