Munkajövedelem: 312 ezer forint az átlag
A z átlagos munkajövedelem,
amely a kereseten felül egyéb elemeket, például cafeteri-
át is tartalmaz, bruttó 312,1 ezer forint volt tavaly Magyarországon. Ebből a kereseten felüli rész 15,1 ezer forintnak felelt meg – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányából. Az egyéb munkajövedelem növekedési üteme 7,6 százalékos volt, miközben a keresetek emelkedése megközelítette a 13 százalékot tavaly, azaz csökkent az egyéb munkajövedelem aránya a teljes munkajövedelmen belül. Az egyéb munkajövedelem egy főre jutó nagysága tekintetében az ágazati különbségek nagyobbak, mint a kereseteknél. A villamosenergia-, gáz-,
gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban dolgozók egyéb munkajövedelmének értéke havi átlagban mintegy 30 ezer forint volt, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátásban alig több, mint 5 ezer forintot tett ki.
Tavaly a versenyszféra legalább ötfős vállalkozásainál alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 11,6 százalékkal, 309 ezer forintra emelkedett. Az átlagot meghaladóan nőttek a keresetek az ingatlanügyletek és a víz- és hulladékgazdálkodás ágakban (17,6, illetve 15 százalék). Ez utóbbihoz hozzájárult az állami vállalatoknál megkötött béregyezség, ami 13-14 százalékos keresetemelést jelentett. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 14,2 százalékos keresetnövekedésében részben a minimálbér-emelés, részben az ágazat növekvő munkaerőgondjai miatti bérfejlesztés játszott szerepet. Átlag feletti (14,3 százalék) keresetnövekedési ütem jellemezte az adminisztratív és szolgáltatási tevékenységet is. A foglalkoztatás szempontjából legnagyobb súlyú ágazatokban – így a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a gépjárműjavításban – a keresetnövekedés üteme az átlagoshoz állt közel. Jóval átlag alatt nőttek a bérek az információ és kommunikáció (6,5 százalék), valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység (8,2 százalék) ágazatban, ahol egyébként kiugróan magas a havi kereseti átlag (510,7, illetve 561,6 ezer forint). A minimálbér-emelés hatását jelzi, hogy a feldolgozóiparon belül a legalacsonyabb átlagkeresetű területen, a textília-, ruházati, bőr- és bőrtermékgyártásban volt a legnagyobb arányú (16,3 százalékos) a keresetnövekedés mértéke. A költségvetési szférában éves szinten 15,9 százalékkal emelkedtek a keresetek tavaly. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágak költségvetési intézményekben dolgozóinak bruttó átlagkeresete, közfoglalkoztatottak nélkül számolva, 14 százalékkal, 378,2 ezer forintra emelkedett. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak keresete 12,7, az itt foglalkoztatottak csaknem háromnegyedét kitevő szellemi foglalkozásúaké pedig 14,3 százalékkal nőtt.
Az oktatásban dolgozók 297,8 ezer forintos kereseti átlagát, illetve 8,8 százalékos keresetnövekedési ütemét alakító tényezők közül a legnagyobb súlyú a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók 2016 őszén induló, több éven átívelő bérrendezése volt. Emellett a közoktatásban dolgozó pedagógusok 2013-ban indult életpályamodelljéhez kapcsolódó bérrendezés még 2017-re is átlagosan 3,5 százalékos emelést irányzott elő. Az egészségügyben tavaly novembertől a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek 100 ezer forintos, a nem szakvizsgázott kollégáik 50 ezer forintos emelést kaptak, és átlagosan 12 százalékkal nőtt az egészségügyi szakdolgozók keresete is. Összességében 2017-ben – közfoglalkoztatottak nélkül számolva – a humán-egészségügyi ellátásban dolgozók bruttó átlagkeresete 290,3 ezer forint volt, 17,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szociális ellátásban dolgozóké 20,5 százalékos emelkedés után 216,8 ezer forintra nőtt. A közfoglalkoztatottak bruttó kereseti átlaga 81,7 ezer forint volt, ami csaknem azonos a közfoglalkoztatottak számára kormányrendeletben meghatározott legkisebb munkabérrel (81 530 forint).
