Nem kell feltétlenül nyugati bér a dolgozók Magyarországon tartásához
Nyugat-Európában egy bizonyos havi keresetet elérve – a határhaszon elv alapján – a szabadidő jellemzően már fontosabb a pénznél – közölte a Világgazdasággal Ács László, a Mercedes Benz Manufacturing Hungary Kft. volt HR-igazgatója. Franciaországban már 2000 óta számos ágazatban 35 órás a munkahét, Németországban pedig az idén vívtak kemény csatákat a szakszervezetek a munkáltatókkal, több hétig sztrájkoltak is, végül februárra kiharcolták, hogy az eddigi 35 óra helyett már egyes régiókban a munkavállaló kérésére ennél kevesebb órában is lehessen dolgozni. A kieső időre jutó fizetés egy részét a vállalat kompenzálja is.
Ács László szerint Magyarországon külön kell választani a családbarát támogatások szempontjából a fehérgalléros (szellemi) munkavállalókat a kékgalléros (fizikai) dolgozóktól. Előbbieknél már általános a rugalmas munkaidő, a home office (otthoni munkavégzés), és egyre gyakoribb a négynapos munkahét is. Ez a munkarend a munkaadóknak is érdekük, mert a munkaerőhiány miatt egyre nehezebben jutnak magasan képzett alkalmazotthoz, azaz a már meglévő, értékes munkaerőt meg kell tartani. Ezért dolgozhatnak részmunkaidőben a kisgyermekes anyák a multiknál is.
A rugalmas vagy családbarát intézkedéseket már jóval nehezebb megvalósítani a három műszakos munkarendben dolgozó kékgallérosoknál, de például orvosi vizsgálat vagy magánéleti probléma esetén őket is elengedik a munkahelyről úgy, hogy nem kell szabadságot kivenniük. Lehet nekik kedvezni családi napi programokkal, cafeteriajuttatásokkal, illetve a gyermekeiknek kínált munkahelyi bölcsődével, óvodával.
A szakember tapasztalatai alapján Magyarországtól nyugatabbra, de már a hazai autógyártóknál is evidens, hogy a munkahelyi környezetnek ergonomikusnak kell lennie, vagyis a dolgozó igényeihez kell igazítani a gépeket, munkaeszközöket. Ennek érdekében több hazai multi foglalkoztat ergonómiai szakembereket, de – mutatott rá Ács László – a szakszervezeteknek is véleményt kell mondaniuk az egészséget kímélő munkahelyi környezetről, nem elég a bérfejlesztésre összpontosítaniuk.
Ám nemcsak a munkaerő megtartása kihívás ma Magyarországon, hanem a motiválása is. A HR-szakember úgy véli: a munkavállaló itthon tartása érdekében nem kell nyugat-európai béreket fizetni. Elég annyit, amennyiért még megéri neki a magyarországi munkavégzés, ugyanis a maradása mellett szól az is, hogy ekkor továbbra is a családjával, a barátaival lehet, a megszokott környezetében élhet, nem kell új munkahelyen beilleszkednie, nincsenek új kihívások, új kapcsolatok. Ez a fizetési határ munkakörönként, ágazatonként eltérő, de már a nyugat-európainál 20-30 százalékkal alacsonyabb keresettel is megtartható a munkavállaló. Itt nem szabad elfelejteni, hogy nyugaton például a lakhatás vagy a közlekedés árai borsosabbak a hazaiaknál, ráadásul egy magyar munkavállalónak számolnia kell a hazautazás költségével is, miközben Magyarországon olcsóbb a megélhetése és a munkába járása.
