Nem közelítjük meg az inflációs célt idén
A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint 2,1 százalékos lehetett a márciusi fogyasztói árindex emelkedése éves alapon. A maginfláció becslésekor a megkérdezettek fele 2,4, a másik fele pedig 2,5 százalékot prognosztizált, így a konszenzust kivételesen két tizedesjegynyi pontossággal, 2,45 százalékban állapítottuk meg. Az előrejelzések szerint idén átlagosan 2,5 százalékos lehet az árindex változása, amely csupán 0,1 százalékponttal magasabb a tavalyi adatnál.
A fogyasztói árindexet legfőképp két, ellentétes hatás befolyásolhatja 2018-ban: a bérdinamika a szolgáltatások árán keresztül húzhatja felfelé az inflációt, míg ezt a bázishatás ellensúlyozhatja, így lehet 2,1 százalékos a 2018-as fogyasztói árindex emelkedése – ismertette lapunkkal előrejelzését Gárgyán Eszter, a Citibank vezető közgazdásza. A fő inflációs mutató csúcsértéke 2,3 százalék lehet, míg a maginfláció akár 2,7-2,9 százalékig is felkúszhat. Gárgyán Eszter hangsúlyozta: a tavalyi ütemhez képest mérséklődhet a dohánytermékek és alkohol kategória áremelkedése, mivel idén kisebb mértékű lehet a termékcsoport jövedékiadó-emelése, mint 2017-ben volt.
Valószínűleg februárban láthattuk az idei év legalacsonyabb inflációját, márciusban már gyorsulhat a fogyasztói árindex növekedése,
2 százalékos lehet a mutató – mondta el várakozásait a Világgazdaságnak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az emelkedést elsősorban az előző évi ársokkok bázisba való beépülése magyarázza. Ráadásul a szolgáltatások inflációja is erősödhet, az utóbbi a maginflációt is felfelé nyomhatja. Virovácz Péter prognózisa szerint a 2,6 százalékos infláció reális lehet (ez 0,1 százalékponttal magasabb a Világgazdaság 2,5 százalékos konszenzusánál). Igaz, a nemzetközi alacsony inflációs környezet miatt lefelé mutató kockázatokat lát az elemző.
Továbbra is meghatározó a mérsékelt külső inflációs környezet, illetve az olajárak alakulása, ez utóbbi egyben kockázatot is jelenthet – véli Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. A belső folyamatok közül a béremelkedés húzhatja felfelé az inflációt – keresleti és kínálati oldalról egyaránt –, ám ennek hatása a fogyasztói árindexre mindeddig csekély volt, és ebben továbbra sem várható változás. Regős Gábor szerint a jegybanki inflációs célt az év végén vagy a jövő évben érhetjük el fenntarthatóan, de szigorítás csak akkor várható, ha már az Európai Központi Bank is szigorított, így inkább csak 2019 után léphet a Magyar Nemzeti Bank.
Az esztendő elején mellesleg vesztett dinamizmusából a fogyasztói árindex növekedése, sőt a maginfláció is enyhe csökkenést könyvelhetett el. Ennek elsősorban az üzemanyagárak miatt tavaly év elején megugró bázis volt az oka, továbbá a behozott termékek alacsony árával importált alacsony infláció is szerepet játszott a hazai mérőszám alakulásában.
