Rendet vághatunk a személyazonosságok útvesztőiben
Jelentős változáson mentek keresztül az elmúlt években az online személyazonosságok. Most már nem csupán a külső vagy belső felhasználók, alkalmazottak vagy partnerek rendelkeznek online „identitással” a vállalatoknál. Az ügyfeleket is online személyazonosságok alapján kezelik, sőt a különféle eszközökhöz, mobil készülékekhez, szerverekhez és az internetre csatlakoztatott különféle dolgokhoz, az úgynevezett IoT-berendezésekhez is hozzárendelnek ilyen azonosítókat. Bizonyos esetekben pedig maguk a szolgáltatások és alkalmazások is rendelkeznek online személyazonossággal, amelyeket mind kezelniük kell a vállalatoknak.
A felügyeletet igénylő eszközök mennyisége rohamosan nő. Becslések szerint 2017-ben 2,7 milliárd új IoT-eszközt csatlakoztattak az internethez, és 2020-ra már várhatóan 20,4 milliárd lesz a működő IoT-készülékek száma. Az sem könnyíti meg a szervezetek dolgát, hogy szinte elvesznek a rengeteg kibervédelmi szoftver között: egy felmérés szerint ugyanis egyes vállalatoknál akár hetven különféle biztonsági megoldás is működik. Ilyen környezetben pedig rendkívül nehéz az adatok, különösen a személyazonosságokra vonatkozó információk központosítása – mutattak rá a NetIQ szakértői. Meglátásunk szerint a kiutat a káoszból az adaptív személyazonosság-kezelés jelenti. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy rendszeresen és folyamatosan ellenőrizzék a személyazonosságokat és a hozzájuk rendelt hozzáféréseket. Az adaptív személyazonosság-felügyeleti stratégiában az első lépés a meglévő személyazonosságok feltérképezése és nyilvántartása, illetve a kapcsolódó házirendek kialakítása. Második lépésként a hozzáféréseket kell folyamatosan monitorozni és kezelni, amiben hathatós segítséget jelent az automatizáció és az analitikai eszközök. Végül pedig a szükséges információk alapján, illetve az illetékes kollégák bevonásával célszerű ezeket rendszeresen felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
