Stabil az adósságleépítési pálya
Tavaly tovább csökkent a külső sérülékenység, historikusan alacsony szintre jutottak az adósságmutatók – mondta Koroknai Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politika és pénzpiaci elemzések igazgatóságának kutatója. Fontos változásnak tartotta, hogy míg korábban az adósság leépítése miatt javultak az adósságmutatók, tavaly meghatározóan a követelések növekedése miatt. A külső finanszírozási képesség a GDP 4 százalékára esett a 2015-ös 8 és a 2016-os 6 százalékról, a folyó fizetési mérleg pedig a 2016-os 6 százalék fele lett. Összességében a finanszírozási képesség kevésbé csökkent, mint a folyó fizetési mérleg.
Az ok a mérséklődő, de még mindig magas külkereskedelmi aktívum. Bár a belső kereslet erős volt, az export is nőtt, és kiemelkedő maradt a szolgáltatásegyenleg többlete. Emellett kisebb lett az árutöbblet, amit az MNB a tartós termékek fogyasztásának dinamikus emelkedésével, a feldolgozóipari nagyberuházásokkal és az energiahordozók magasabb árával magyarázott. Az árutöbblet az egész régióra jellemző.
Az elmúlt évben számottevően, mintegy ötmilliárd euróval csökkent a külső adósság, ennek a java részét már nem a bankszektor adta (a forintosítással), hanem az államháztartás adósságleépítése. A magánszektor devizaadóssága 2010 és 2017 között 30 milliárd euróval zsugorodott (itt is a forintosítás hatása köszön vissza), míg a külső lakossági követelések 13 milliárd euróra nőttek. A lakosság növekvő részének van nemzetközi tartaléka, ami a jegybanki devizatartalék mellett egyfajta tőkepufferként is szolgálhat, ha a piacon zavar támadna – mondta Koroknai Péter. A külső adósság leépítését a mintegy 2 milliárd eurónyi működőtőke-beáramlás is segítette.
A nettó külső adósság a GDP 13 százalékát tette ki, míg a bruttó külső adósság a tulajdonosi hitelek nélkül a GDP 60 százaléka alá csökkent. A 16,4 milliárd eurós rövid (éven belüli) külső adósság történelmi mélyponton van, részben a múlt év végi kötvénycserének köszönhetően. Ez azért fontos, mert a hitelminősítők modelljeiben nagy súlyú a rövid adósság értékelése. A bruttó forrásigény a 2011-es 37 milliárd euróról tavaly 16 milliárdra csökkent, és jelentősen tovább eshet. A nettó külső tartozás elérte a régiós szintet, a nettó adósság pedig már annál is kisebb. A fentiekről tartott tájékoztatón elhangzott, hogy a jegybank 2020 tájára negatív nettó külső adósságra számít, ám a bruttó külső adósság a 2010 óta tartó csökkenés dacára még mindig csak közelíti a régiós átlagot.
A megtakarítások között a háztartások megtakarítási képessége továbbra is erős, de 2008 óta tavaly először váltak a vállalatok is nettó hitelfelvevővé (megindult beruházásaik miatt). A vállalati hitelezés GDP-arányos szintje elérte a régiós partnerországokét. Ugyanakkor – mutatott rá Koroknai Péter – a bérek jelentős hányadát a pénzügyi tartalék terhére fizették ki a cégek, amelyek finanszírozási képessége részben emiatt lett negatív. A Világgazdaság kérdésére a szakemberek azonban hangsúlyozták, hogy miután a teljes jövedelemhez viszonyított bérarány még messze van a válság előtti szinttől, ez nem okoz rendszerszintű problémát.
A központi költségvetés devizaadósságának részaránya tavaly év végére 20 százalék közelébe ért, s mivel az MNB értékelése szerint a devizakitettség komoly csökkenése sokat segített a finanszírozási pozíció javításában, nincs szükség változásra. Ráadásul továbbra is jelentős a kereslet a hazai állampapírok iránt.
A megtakarítások terén Magyarország a régiós országoknál jobb GDP-arányos mutatóval rendelkezik, de a háztartások GDP-arányos fogyasztása és hitelfelvétele a legalacsonyabb.
