Számlapénz: közel a kétharmad

Újabb csúcsra emelkedett februárban a látra szóló betétek aránya a lakosságnál: a teljes állományon belül 66,2 százalékot ért el a súlyuk – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ezzel párhuzamosan az állományban alapesetben meghatározó éven belüli futamidőre lekötött betétek aránya 21,3 százalékra csökkent, a legalább egy-, de legfeljebb kétéves futamidejűeké 1, míg a két éven túliaké 11,5 százalékot tett ki. Mindez azt jelenti, hogy a második hónap végén 7597,7 milliárd forintra rúgó lakossági betétállományban már több mint ötezermilliárdot tett ki a folyószámlapénzek mennyisége, miközben az éven belüli távra lekötött betéteké éppen meghaladta az 1615 milliárd forintot.

Ezek a számok óriási arányeltolódást mutatnak az utóbbi években megszokotthoz képest. A jegybank statisztikái szerint öt évvel ezelőtt – 2013 februárjában – még csak 24,3 százalékot ért el a látra szóló és folyószámlabetétek aránya a lakosságnál, miközben az éven belüli távra lekötött pénzeké 63,8 százalék volt: vagyis kimondható, hogy az elmúlt fél évtizedben teljesen megfordult a két kategória közötti arány. A leghosszabb időtávú – két éven túli futamidőre lekötött – betétek aránya viszont kissé emelkedett 2013 februárjához képest, hiszen akkor még 9,1 százalékot ért el: ez leginkább az adókedvezménnyel támogatott tartós megtakarítási konstrukciók terjedésének lehet a következménye.

A számlákon lekötetlenül tartott, pihenő pénzek növekvő aránya nyilvánvalóan az elérhető kamatok folyamatos – bár mostanra már objektív okok miatt lassú – csökkenésével függ össze. Az általában legkeresettebbnek számító éven belüli forintlekötéseknél például februárban már csak 0,27 százalék volt az MNB által kimutatott, szerződésekben szereplő átlagos éves kamat. Ez amellett, hogy az egy évvel korábbi értéknél minimálisan ugyan, de alacsonyabb, igen kevés ügyfelet ösztönözhet arra, hogy újra lekösse épp lejáró betéteit. A látra szóló és folyószámlabetéteknél egyébként már épp nulla százalék felett jár az átlagos szint – 0,05 százalék volt februárban –, a legmagasabb pedig a két éven túli futamidőnél, 0,97 százalék. (Az elmúlt egy évben persze itt is csökkent valamelyest az átlagos ráta – egész pontosan 16 bázisponttal –, ám ennek is csak annyi a jelentősége, hogy már egy futamidőnél sincs 1 százalék felett az éves átlagos kamat.)

Az elérhető kamatok alapján a devizabetéteknél sem jobb a helyzet. A folyószámlákon lekötetlenül tartott euróbetéteknél átlagban 0,02 százalékos éves kamatot mutatott ki februárra a jegybank, miközben az éven belüli lekötéseknél 0,05 százalékot lehetett elérni. Ennek alapján érthető, hogy a devizabetéteknél is meghatározó a számlákon pihenő pénzek aránya: február végén meghaladta a 68 százalékot.

Stabil növekedés

A háztartások betétállománya 7909,6 milliárd forintot ért el február végén, ami 7,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki a jegybank adataiból. Ezen belül a devizabetétek állománya 1205,6 milliárd forintot tett ki, amely a teljes mennyiség hozzávetőlegesen 15,2 százalékát képezte.