Százmilliárd dolláros ütésváltás

Az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozták annak az 1300 kínai terméknek a listáját, amelyre 25 százalékos pótvám kivetését javasolja a kereskedelempolitikai fejlesztésekért felelős hivatal. Az intézkedés évi mintegy 50 milliárd dolláros forgalmat érint, és főleg az ipari technológiai, a közlekedési és az egészségügyi szektor termékeit sújtja. A fogyasztási cikkek gyakorlatilag kimaradtak, a hivatal ugyanis egy algoritmus segítségével kivette a termékek közül azokat, amelyeknél a vámok okozta közvetlen áremelkedés túlságosan megterhelte volna az amerikai vásárlók pénztárcáját. A lépéssel a szellemi tulajdon tiszteletben tartására akarják kényszeríteni Pekinget, a listát pedig egy május közepéig tartó társadalmi vita után véglegesítik majd. A pótvámok sok amerikai termelő cég beszállítóit is sújtják. Washington azért éppen 50 milliárd dollár értékű árut büntet, mert becslések szerint ekkora kiesést okoz évente az amerikai gazdaságnak a szellemitulajdon-lopás Kína részéről.

Peking azonban szinte azonnal reagált: a kereskedelmi és a pénzügyi tárca bejelentette, hogy 25 százalékos pluszvámot vetnek ki 106 amerikai termékre, amelyek éves forgalma szintén 50 milliárd dollár körüli összeget ér el. A hét végén bejelentett intézkedésekkel ellentétben ez az újabb lépés nagyon fog fájni az Egyesült Államoknak, a büntetendő termékek listáján ugyanis szerepel többek között a szója, a gabona, a repülőgép, az autó, a whisky, a dohány és vegyi anyagok. A büntetővám életbelépésének hatálya az amerikaiétól függ, így elemzők szerint még van idő arra, hogy a két fél tárgyalások útján rendezze a helyzetet. Kína mindenesetre a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordul.

A bejelentést a pekingi tőzsdezárás utánra időzítették, de hatására azonnal esni kezdtek a részvények világszerte. Az amerikai határidős jegyzések 1,5 százalékkal csökkentek, a szójáé, amelyből tavaly 14 milliárd dollár értékben exportáltak Kínába, 3,7 százalékot zuhant. A hongkongi tőzsde 2,2, az MSCI Asia Pacific index 0,6 százalékkal, nyolchetes mélypontra esett vissza. Az exportérzékeny német DAX tegnap délelőtt több mint 1, a londoni FTSE és a párizsi CAC 40 0,5 százalékkal gyengült. A tízéves amerikai államkötvények hozama

2 bázisponttal 2,76 százalékra csúszott. „A piacnak erre kell koncentrálnia, mert ez rossz hír” – kommentálta az esést Jan Dehn, az Ashmore alapkezelő kutatási vezetője, aki szerint az amerikai protekcionista politika olyan, mint amikor valaki a nadrágjába vizel, hogy melegen tartsa magát. „Rövid távon kellemes érzés, de hosszú távon semmi jó nem sül ki belőle.”

„A kínai reakció keményebb volt, mint amit a piac várt – a befektetők nem gondolták, hogy Peking olyan kényes és fontos termékekre vet ki pótlólagos importvámokat, mint a szója és a repülőgépek – mondta a Bloombergnek Kao Csi, a szingapúri Scotiabank elemzője. – A befektetőknek meggyőződésük, hogy a kereskedelmi háború előbb-utóbb árt majd mindkét országnak és gazdaságának” – tette hozzá.

Gyengébb szolgáltatóipari kilátások

Négyhavi mélypontra lassult márciusban

a kínai szolgáltatóipar teljesítményének növekedési üteme. A Caixin gazdaságkutató tegnap közzétett beszerzésimenedzser-indexe az 54,5 pontos piaci várakozástól elmaradva 52,3 pontra csökkent a februári 54,2-ről. Az okok között szerepel a megrendelések ütemének lassulása, a foglalkoztatás 19 hónapja legalacsonyabb mértékű növekedése és a hat hónapja legalacsonyabb üzleti hangulat. A szolgáltatóipari és feldolgozóipari adatokból képezett kompozit BMI 51,8 pontra, szintén négyhavi mélypontra csökkent az előző havi 53,3-ről. | VG