Több mint kilencvenezer magyar dolgozik Ausztriában, nehezen jönnének vissza

A usztriában 91 ezer magyar dolgozott az idén februárban, bő hétezerrel több az egy évvel korábbinál. A 8,7 millió lakosú szomszédunknál 3,4 millió a foglalkoztatottak száma, ebből 721 ezer külföldi. A legtöbben, 101 ezren a németek vannak, utánuk a magyarok következnek – mondta el a Világgazdaság kérdésére Horváth Csaba, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) Vas megyei képviselet-vezetője. Az utóbbi egy évben 87 százalékkal 5,3 ezerre nőtt a szíriai munkavállalók száma, és bő hétezren vannak az afgánok is.

Az átlagos fejlettségű ausztriai tartománynak számító Burgenlandban a bérek nagyjából háromszor akkorák, mint Nyugat-Magyarországon, míg az árakban messze nincs ekkora különbség. Munkalehetőség bőven van Ausztriában – áll a Projactive Consulting Kft. tanulmányában, amelynek összeállításában az MSZSZ és az osztrák OGB szakszervezeti szövetség is közreműködött.

Kérdőíves felmérésük szerint a tipikus regisztrált magyar ingázó nem alacsony végzettségű, és már huzamosabb ideje dolgozik Ausztriában. A munkalehetőségért mintegy három órát utazik naponta Győr-Moson-Sopron, Vas vagy Zala megyéből. Főként a vendéglátásban, a termékgyártásban, a gépjárműszervizekben, az építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatják őket a hasonló magyarországi munkakörökben kapható fizetés 2-4-szereséért. Nem terveznek Magyarországra visszatérni, hacsak nem kapnak nagyjából akkora fizetést, mint Ausztriában. Elvárják a humánusabb főnök-beosztott viszonyt is. Nem érzik úgy, hogy kiesnének magyarországi életükből, itthon is aktívak, a gyerekeiket jellemzően hazai iskolákba járatják.

Helyzetükre nézve a tanulmány szerint az egyetlen lehetséges kockázati tényező a menekültválság. Ha Ausztria újra bevezeti a schengeni belső határon is a folyamatos határellenőrzést, ellehetetlenülhet az ingázó munkavállalás.

Az elmúlt hét évben az MSZSZ és az OGB határon átnyúló, javarészt uniós finanszírozású programja során csaknem 87 ezer munkavállaló kapott tanácsot, információt és segítséget munkaügyi, szociális és adóügyekben.

„Egy másik, szintén főként EU-s forrású, 925 ezer eurós és a jövő év végéig tartó program célja a magyarországi és az ausztriai munkaügyi intézmények, egészségbiztosítási szervek, adóhivatalok együttműködésének optimalizálása” – mondta Horváth Csaba, a projekt menedzsere. Közös szakmai programokat, képzéseket is tartanak, információkat cserélnek. Ösztönzik a két ország intézményeit az elektronikus kapcsolattartásra, az ingázókat, a munkavállalókat pedig az elektronikus ügyintézésre.