Varga: idén is tartható lesz a 2,4 százalékos hiány
Tavaly 2 százalékos volt a költségvetés GDP-arányos, ESA módszertan szerint számított hiánya, vagyis 746 milliárd forinttal haladták meg a kormányzat kiadásai a bevételeket – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Az adatokat visszamenőlegesen felülvizsgálta a statisztikai hivatal, a most kiadott idősor már az államháztartás részeként tartja számon az Eximbankot.
Az első három hónap adatai azt mutatják, hogy idén is tartható a 2,4 százalékos hiánycél, és folytatódhat az államadósság csökkenése – értékelte a KSH adatait Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1-en. Tavaly a költségvetés 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolt, amely végül a kormányzati várakozásoknak megfelelően 2 százalék lett, míg 2016-ban 1,7 százalék volt a hiány. Az államadósság – az elmúlt évek trendjébe igazodóan – a GDP 73,6 százalékára csökkent, míg a korábbi (Eximbank nélkül számolt) módszertan szerint 71,7 százalék volt az adósságráta 2017 végén. Az államadósság mértéke még úgy is csökkent, hogy az Eurostat kérésére az Eximbankot a KSH az államadósság részeként számolta el. Varga Mihály hangsúlyozta: a magyar szakmai álláspont változatlan, eszerint az Eximbank nem tekinthető besorolásra alkalmas tételnek.
Az államháztartás bevételei 1116 milliárd forinttal, vagyis
7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az áfabevételek 9,9 százalékkal nőttek, vagyis 328 milliárd forinttal folyt be több pénz az államkasszába a forgalmi adóból. A jövedelemadóból is többet fizettek be, 203 milliárd forinttal, vagyis 7,7 százalékkal bővült a tétel bevétele. Érdekes, hogy a kulcs csökkenése ellenére 1,6 százalékkal nőtt a társadalombiztosítási járulékból származó bevétel. A legnagyobb mértékben az egyéb bevételek emelkedtek (18,7 százalékkal), ami elsősorban az uniós transzfereknek köszönhető.
A kiadások 1272 milliárd forinttal emelkedtek tavaly, 7,7 százalékkal haladják meg a 2016-os költéseket. Jelentős tétel volt a munkavállalói bérköltség növekedése, 271 milliárd forinttal, vagyis 7 százalékkal nagyobb volt a ráfordítás. Arányaiban a beruházások bővültek a legnagyobb mértékben, mintegy 54 százalékkal több jutott erre tavaly, mint 2016-ban. Az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a kamatkiadások 6,5 százalékkal (75 milliárd forint) mérséklődtek.
