Magasabb adó kell a dohánytermékeknél

Magyarország még mindig nem teljesítette az Euró­pai Unió azon irányelvét, mely szerint 2017 végéig a 2016-os árszinthez képest a dohánytermékek jövedéki adóját 29 százalékkal kellett volna megemelni. Az Európai Unió elvárásaitól elmarad az áremelés mértéke, a cigaretta jövedéki adója 4,3, a szivar jövedéki adója 4,5, míg a vágott dohányé 23,6 százalékkal emelkedett az elvárt 29 százalékos emelkedés helyett – mondta a Világgazdaságnak Falcsik István, az RSM Hungary jövedéki üzletágának vezetője.

Egyelőre még nem indult kötelezettségszegési eljárás az ellen a nyolc ország ellen – köztük Magyarország ellen sem –, amelyek nem teljesítették az uniós kritériumokat.

Falcsik István emlékeztetett: Magyarország azt vállalta, hogy három lépcsőben hajtja végre az emelést, az első lépcsőben, 2016 szeptemberében emelte meg először a dohánytermékek adómértékét úgy, hogy ezerdarabonként a korábbi 28 ezer forintról 28 400 forintra növelte a cigaretták adótartalmát. A második körben további 400 forinttal, majd tavaly nyáron a cigaretta minimális adómértéke 29 200 forintra nőtt, a szivar, szivarka minimális adómértéke 4120 forintról 4180 forintra, a fogyasztási dohány adómértéke pedig kilogrammonként

16 200 forintról 17 300 forintra emelkedett. Így a cigaretta jövedékiadó-tartalma most 25 százalék, a szivarkáé pedig 14 százalékot tesz ki.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint jövedéki adóból 2017-ben 933,8 milliárd forint folyt be az államkasszába, ami 14,5 milliárd forint emelkedés 2016-hoz képest, ám a dohánytermékek esetében az állam bevétele 13,5 milliárd forinttal csökkent, az NGM szerint a jogszabályváltozásra adott piaci reakciók miatt. A dohányüzletek forgalma viszont nem csökkent: 2018 első három hónapjában 2 ,6 százalékkal emelkedett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

A dohánytermékek további áremelésére hívja fel egy európai uniós tanulmány is az egészségpolitikai döntéshozók figyelmét. Az EU 28 tagországának adatait elemezve a felmérés arra mutat rá, hogy a cigaretta árának 10 százalékos emelkedése szignifikánsan csökkentené a cigarettafogyasztást, valamint a dohányzás okozta halálozást valamennyi vizsgált országban. A tanulmány azt javasolja az EU egészségpolitikai döntéshozóinak, hogy vessenek ki minél magasabb adókat a dohánytermékekre a cigaretta árának növekedése érdekében, mivel ezzel hozzájárulhatnak a cigarettafogyasztás csökkentéséhez.

Az Európai Unióban éves szinten több mint 25 milliárd eurót fordítanak a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek kezelésére, ezért az unió egyik legfontosabb népegészségügyi célkitűzése a dohánytermékek fogyasztásának csökkentése – emelte ki a tanulmány.

Tüdőrák okozta halálozásban elsők vagyunk

Magyarország 2017-es egészségjelentése szerint, amelyben az EU 15 országát vetették össze, a daganatos betegségek közül a magyar nőknél a tüdőrák, a férfiaknál a tüdőrák mellett a szájüregi, valamint a vastag- és a végbélrák okozta halálozás aránya is többszöröse az EU15-ben mért értékeknek. A dohányzással összefüggő halálozás aránya az euró­pai trendeknek megfelelően ugyan csökkenő tendenciát mutat, de az EU15-országok értékének még így is több mint 2,5-szerese. | VG