Kilencvenmilliárd a nehéz időkre
A biztonságos növekedés költségvetésében fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére és az ország határainak védelmére is – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a 2019-es költségvetés parlamenti vitájának felvezetéseként. Mindennek forrását a 2013 óta tartó, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremti meg a kormány. A büdzsé jövőre 4,1 százalékos GDP-bővüléssel, 2,7 százalékos inflációval és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycéllal, valamint 69,6 százalékos év végi adósságrátával tervez. Varga Mihály hangsúlyozta: 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege a másfélszeresére nő az ideihez képest, amit a nemzetközi helyzet változása indokol.
A felügyeleti szervek mindent rendben találtak
A bevételi előirányzatok teljeskörűen megalapozottak, a kiadási előirányzatok 92,5 százaléka megalapozott, 7,49 százaléka részben az, 0,01 százalék pedig nem megalapozott – értékelte a javaslatot Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Az adóbevételek tervezett jelentős növekedése azt támasztja alá, hogy a kormány 4 százalékot meghaladó GDP-bővüléssel, valamint a gazdasági folyamatok további fehérítésével számol a következő években. Az ÁSZ-vezér értékelése szerint a költségvetési törvényjavaslat szerkezete és tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye.
A 2019-es költségvetés olyan, több éven tartó emelkedő pálya folyamatába illeszkedik, amely 2017-ben kezdődött – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. A gazdasági előrejelzéseknél magasabb gazdasági növekedéssel számol a jövő évi büdzsé, ami csak a külső és a belső tényezők kedvező együttállása esetén érhető el, ezenkívül az adóbevételek teljesülésében lát kockázatot a KT. Az államadósság csökkenése viszont nincs veszélyben, a szabályoknak nagy valószínűséggel megfelel majd. Kovács Árpád kiemelte: az 1,8 százalékos hiánycél elérhető, ugyanakkor a nemzetközi turbulenciák 0,1 százalékponttal emelhetik a deficitet.
Jól felépített a jövő évi büdzsé
a kormánypártok szerint
Tavaly 755 ezerrel többen dolgoztak Magyarországon, mint 2010-ben. Ha ez az ütem folytatódik, 2019-re elérhető lesz a teljes körű foglalkoztatottság – mondta a Tíz év alatt
1 millió új munkahelyet programról Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. A bérek rég nem látott, mintegy 40 százalékos emelkedése folytatódik, a jövő évi növekedés 10 százalékos lehet. A 2019-es előirányzat legnagyobb nyertese a honvédelem, ugyanis jövőre 159 milliárd forinttal több jut védelmi kiadásokra, 2020-ra pedig megduplázódhatnak a területre költött források. A Fidesz frakcióhelyettese kiemelte: nem véletlen, hogy a magyar gazdaság az egyik legdinamikusabb az EU-ban, a teljes – 4000 milliárd forint összegű – fejlesztések kétharmadát a hazai költségvetés biztosítja, mindössze harmada származik uniós forrásból.
Bírálták a javaslatot
az ellenzéki képviselők
„A demográfiai cél elérésében támogatom a kormányt, ám a kivándorlás ez ellen dolgozik, minden tizedik szülőképes nő külföldön él” – mondta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka. A lakhatási válság ellen is tenni kellene, a termékenységi arányszám javulása nem jár az élve születések növekedésével. A vállalkozásfejlesztési bizottság elnöke hozzátette: a Jobbik támogat mindent, ami segít a demográfiai helyzeten, a népesedési katasztrófa elhárítása ma a legfontosabb probléma. A cafeteria eltörlését bérügyi trükknek tartja a képviselő, mivel kormány intézkedés nélkül ér el bérnövekedést. A kis keresetű családokat kellene segíteni a bérminimum adójának eltörlésével, a foglalkoztatottaknak több mint a fele ugyanis minimálbérre van bejelentve – hangoztatta Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője. A családi pótlékra költött pénz 5 milliárd forinttal csökken, ami az egyre kevesebb születő gyermek miatt alakulhat így. A képviselő hangsúlyozta: az elvándorlás ellen is fel kellene lépni, ugyanis minden hatodik magyar gyerek külföldön születik.
A gyes, a családi pótlék nem változik, ráadásul az intézményi gyermekétkeztetésre fordított összeg még csökken is – fejtette ki Tordai Bence, az LMP országgyűlési képviselője. A három százalékhoz közeli infláció miatt ez gyakorlatilag azzal jár, hogy a fenti területekre kevesebb jut, mint az idén. Az LMP az ápolási díjat a minimálbér szintjére emelné, lakhatási energiahatékonyságra 90 milliárdot különítene el, és az alapjövedelmet is bevezetné – mondta Tordai Bence.
A jövő évi büdzsé GDP-költségvetés, amelynek a végére oda kell írni, hogy újratervezés – fejtette ki véleményét Varju László, a költségvetési bizottság elnöke. Kijelentését arra alapozta, hogy az előirányzat javaslatát már a tavaszi ülésszakban, a tavalyi zárszámadás elfogadása előtt benyújtotta a kormány – ez egyébként az elmúlt évek gyakorlatának megfelelt. A DK képviselője arra számít, hogy a kormány megszorításokra készül. „Elvégeztünk egy elemzést, amelyben azt vizsgáltuk, hogyan módosítja a büdzsét a külső környezet változása” – reagált a képviselői felvetésekre Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. A stabilitás megőrzésének érdekében kezdeményezte a kormány a tartalékok másfélszeresére növelését. Az államtitkár hangsúlyozta: a tartalék egy része
– mintegy 90 milliárd forint – kizárólag akkor használható fel, ha a kormány a hiánycélt tartani tudja.
PM: megkezdődött a fordulat
Az IMF jelentésére reagálva a Pénzügyminisztérium leszögezte, hogy a magyar kormány szerint már megkezdődött a versenyképességi fordulat Magyarországon, ezt támasztják alá a gazdasági szereplők értékelései, a makrogazdasági eredmények, hitelminősítői vélemények, illetve a nemzetközi versenyképességi rangsorok is. A versenyképesség további erősítésében kiemelt szerep jut a kkv-knak, ezért a kormány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel együtt kidolgozza a 2013-ban elfogadott kkv-stratégia megújított tervezetét. A munkaerőhiány kapcsán az IMF-hez hasonlóan szorgalmazza a közoktatás és a szakképzés erősítését, a közfoglalkoztatottak számának további csökkentését, valamint a gyermekgondozási intézmények fejlesztését. A kormány egyik fő célja, hogy 2022-ig negyven százalékkal emelkedjen a vállalatoknál meglévő képzési helyek száma.
Kitolná a kedvezményes lakásáfát az IMF
A magyarországi ingatlanadó alacsonyabb, mint más térségbeli országokban, ezért ezek emelésével növelni lehetne a költségvetés bevételeit. Ugyanakkor szükség van a lakáskeresletet ösztönző áfacsökkentés kitolására is – áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek budapesti látogatása után kiadott jelentésben.
A jelentés szerint az idei GDP 4 százalék körül nőhet, amit a belső fogyasztás és az uniós források is táplálnak, viszont jövőre csökkenhet a dinamika az EU-s pénzek lecsengése miatt. Ezt strukturális reformokkal ellensúlyozhatjuk, amelyek a nemzetközi turbulenciák ellen is védelmet nyújthatnak. Az IMF szakértői szerint a jövő évi költségvetés fontos lépés a gazdaságpolitika semlegességének irányába.
