Terítéken a kiküldetés
Ellehetetlenítheti a kelet-európai és azon belül a magyarországi fuvarozók helyzetét az Európai Parlamentben előterjesztett mobilitási csomagban lévő kiküldetési irányelvnek a közúti fuvarozásra való kiterjesztése – írja közleményében a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a NiT Hungary. Az ügy előzménye, hogy a hazai szolgáltatók az uniós csatlakozás után jelentős piaci részesedést szereztek a nyugat-európai közúti fuvarozásban, de ez rendkívüli módon zavarja a szegmens azon szereplőit, akik ugyanazon szolgáltatásokat drágábban kínálják, és így most piacot veszítenek.
A kiküldetési irányelv szerint a közúti fuvarozók fizetését az EU-n belüli szállítás során az útvonalon érintett országokban megállapított bérek alapján kellene meghatározni. Ennek érvényesítése azonban rendkívüli veszélyt hordoz a hazai nemzeti össztermék
6 százalékát megtermelő alágazatra és az alágazat kkv-inak mintegy 110 ezer alkalmazottjára. Mivel a csomag „lex specialis” rendelkezései a teljes kelet-európai szektort is hátrányosan érinthetik, a csomag felelősének kijelölt Közlekedési és Turisztikai Bizottság (TRAN) egy számos kompromisszumot tartalmazó tervezetet fogalmazott meg, amely a nemzetközi fuvarozást a kabotázs kivételével mentesítette volna a kiküldetési irányelv hatálya alól. Ezt a módosítást viszont az Európai Parlament június 14-én nem fogadta el. Így a parlament a nyáron-ősszel egyesével szavaz az egyes módosító javaslatokról, és a szavazati arányok alapján nagy az esély arra, hogy a keleti szektor számára kedvezőtlen döntések születnek.
Ezért a NiT levélben fordult a magyar EP-képviselőkhöz, az állami döntéshozókhoz és az Alliance for the Future of Road Transport formális szövetség lengyel, szlovén, macedón, litván és bolgár tagjaihoz, illetve az UETR valamennyi tagszervezetéhez. „Úgy érzékeljük, a szolgáltatások szabadságának európai uniós alapelve csak addig értékelendő és alkalmazandó, míg a gazdaságilag fejlettebb nyugat-európai tagállamoknak az érdekeit szolgálja, amelyek egyébiránt termelőegységeiket rendre az alacsonyabb bérköltségű munkaerőt kínáló kelet-európai tagállamokba telepítik. Az
1. Mobilitási Csomag körüli érdekérvényesítés meggyőződésünk szerint sokkal inkább politikai, mintsem szakmai elvek mentén zajlik, és most azzal fenyeget, hogy egy rendkívül versenyképes magyar ágazat kiszorul az európai uniós piacokról.”
