Aligha gátolja a pénzromlás a reálbérek emelkedését
A 36. cikkellyel összhangban készítette el a tárca az uniós szabályoknak is megfelelő előirányzatot – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a 2019-es büdzsé költségvetési bizottsági vitájában. A módosító indítványokról csomagokban szavazott a bizottság, az ellenzék által benyújtott javaslatokat a kormánypárti többség leszavazta. Az ülés végén írásbeli javaslatcsomagot tettek le a többségi képviselők a bizottság elé. A testület az indítványokat elfogadta, tartalmukat azonban a bizottsági ülés végéig nem ismertették, a javaslat részletes vitáját lezárták.
Kétkulcsos jövedelemadózásra és alacsonyabb áfára lenne szükség Magyarországon – vélte Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője. Magyarország versenyképességét fokozni kellene, és az értékteremtő ágazatokra többet kellene költeni. A bizottság alelnöke aláhúzta: a kivándorlás miatti munkaerőhiány megelőzésére az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe kell több pénzt fektetni. Varju László, a költségvetési bizottság elnöke örömmel látta, hogy a pénzügyminiszter elkötelezett a 300 milliárdos tartalékok kiépítése mellett. A törvény korai elfogadása szerinte bizonytalanságot okoz, nem lenne kötelező ilyen korán elfogadni a tervezetet – emelte ki a DK képviselője.
Az állam működésére, a gazdaság támogatására sokkal többet költünk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet átlagánál – hangsúlyozta Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője. Az egészségügyre, az oktatásra és a szociális ellátórendszerre viszont jelentősen kevesebb jut – tette hozzá. Átlagosan 9 százalékos béremelkedéssel számol a büdzsé, ami 6 százalékponttal magasabb az EU átlagánál – reagált a felvetésekre Banai. Ennek alapját a gazdasági felzárkózás, a reálkonvergencia teremti meg, a reálbérek akkor is emelkednek, ha a tervezett 2,7 százalékos inflációnál valamelyest magasabban alakul a mutató, az államtitkár nem tart elképzelhetőnek olyan pénzromlást, amely ne tenné lehetővé a reálbér-emelkedést.
A hozzáadott érték sokkal nagyobb, mint két évtizede volt – húzta alá az államtitkár. A pénzügyi fenntarthatóságot jelzi az adósságráta csökkenése, ma már csak az kérdéses, hogy mekkora a strukturális egyenleg, és nincs probléma a fő deficitmutatóval és egyéb számokkal. Banai hangsúlyozta: a strukturális egyenleg nem egzakt mutató, még az Európai Bizottság is évről évre újraírja a számot, akár visszamenőleg is.
Több ellenzéki javaslat is lenullázná a tartalékokat, ami a külső veszélyeket figyelembe véve jelentős kockázatokat jelentene. A tervezett folyamatok az elmúlt években megvalósultak, és amikor módosításra került sor, akkor azért történt, mert maradtak tartalékok a költségvetésben – reagált Banai Péter Benő a korai költségvetést kifogásoló felszólalásra.
