Az ország ipari termelésének kétharmada mindössze hat megyéhez és a fővároshoz köthető

Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter szerint kettészakad az ország az ipar teljesítménye alapján, ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megyékre vonatkozó első negyedéves adatsorai is alátámasztják. Az elemző a Világgazdaságnak elmondta: tendencia, hogy a jelentős vállalatok a már meglévő telephelyeiken fejlesztenek, és az új beruházók nem választják tevékenységi centrumnak például sem Nógrád, sem Somogy megyét, de Békés megyét sem. Az elemző figyelmeztető jelnek tartja a Magyar Nemzeti Bank kedden közzétett adatát is, amely szerint a magyarországi cégek exportjához 60 százaléknyi importra van szükség, azaz minden száz forintból csak 40 forintot állítanak elő Magyarországon, vagyis alacsony a hazai gazdaság hozzáadott értéke.

Az ország ipari termelésének mintegy kétharmadát hat megye és a főváros adta a KSH adatai szerint. Közülük Győr-Moson-Sopron 13, Budapest 10 százalékkal járult hozzá a kibocsátáshoz, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében pedig a produktum 7,7–9 százalékát állították elő. Az egy lakosra jutó ipari termelés Győr-Moson-Sopron (2,13 millió forint) és Komárom-Esztergom megyében (2,02 millió forint) volt a legmagasabb, ami az országos átlag (792 ezer forint) mintegy 2,7-szerese. Bár Baranyában 9 százalékos volt a bővülés mértéke, mégis ott a legalacsonyabb az egy lakosra jutó ipari termelés összege (339 ezer forint). Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Somogy megyében sem érte el a mutató az országos átlag felét. Nógrád megyében 22 százalékkal esett vissza a termelés volumene. Az országban a négy főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 7741 milliárd forint termelési értéket állítottak elő az első negyedévben, összehasonlító áron 2,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján az ipari termelés 52 százalékát a gépipar, 19 százalékát a vegyipar adta. A gépipar meghatározó területén, a járműgyártásban országosan 1,3 százalékkal emelkedett a termelés. Ebben érthetően azok a megyék – Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom megye – járnak az élen, amelyekben autógyárak működnek. A vegyipari kibocsátás összehasonlító áron 5,6 százalékkal bővült, ennek 62 százalékát budapesti, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű vállalkozások állították elő.

Virovácz Péter a leszakadó megyék közül egyedül Zalában lát számottevő fejlődési lehetőséget, az önvezető tesztpályának köszönhetően. Ez számos autóipari céget sarkallhat innovatív beruházásra Zalában. Az ING elemzője Bács-Kiskun megyét hozta fel példának, amelyet nyolc-tíz éve még az elmaradott megyék közé soroltak beruházás, foglalkoztatottság, keresetek tekintetében is. Ám a Mercedes gyár odatelepülése és az autóipari központ kialakítása a beszállítók tucatjait vonta be a termelési folyamatba, képzési centrumok alakultak, és a folyamatos fejlesztések, bővítések egy csapásra megváltoztatták Bács-Kiskun helyét a megyei rangsorban.

Az elemző versenyképességi problémát lát abban is, hogy kettészakad az ország az ipari-gazdasági teljesítmény és a bérek, a foglalkoztatás tekintetében. A nettó átlagkereset a KSH adatai szerint Budapesten 265 ezer, Győr-Moson-Sopronban 213 ezer forint volt az első negyedévben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgozók 147 ezer forintot vittek haza átlagosan, Békésben pedig 156 ezret. Győr-Moson-Sopron megyében a munkanélküliségi ráta 1,1, Budapesten 1,5 százalékos, Komárom-Esztergom megyében 2,4 százalékos volt, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8,3, Nógrádban 8,7 százalékos. Virovácz Péter úgy látja: elodázhatatlanok az infrastrukturális fejlesztések, például a Debrecen–Szeged autópálya megépítése, hogy az ország keleti részét is be lehessen kapcsolni az európai közlekedési, kereskedelmi folyosókba, és a beruházók ezt az országrészt is felfedezzék. A kkv-k méretgazdasági okokból nem hatékonyak az export tekintetében, Kelet-Magyarországon pedig, nemritkán kényszerből, számos vállalkozást alapítanak. Szerinte épp ezen cégek integrálására lenne szükség, egy nagyobb cég versenyképesebb lenne az adott piaci szegmensben.