Megszavazták a jövő évi költségvetést
A 2019-es költségvetés javaslatát 128 igen, 56 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés a pénteki zárószavazáson. A szavazás jóváhagyásához a Költségvetési Tanács hozzájárulása is szükséges volt, ezt a testület elnöke, Kovács Árpád adta át a parlamentnek. Néhány fontos tényezőre azonban felhívta a képviselők és a kormány figyelmét. Elsősorban azt emelte ki, hogy a költségvetés betartásához fiskális fegyelemre van szükség, még ha segítenek is a másfélszeresére, 360 milliárd forintra emelt tartalékok. Jelezte továbbá, hogy a módosítások miatt az előirányzat kiadásai és bevételei is 256 milliárd forinttal emelkedtek, ez a változás így a deficitet nem érinti. Kovács Árpád végül hangsúlyozta: a 2019-es büdzsé megfelel a jogszabályi előírásoknak az adósságpálya és az egyenleg szempontjából egyaránt.
A zárószavazás után Varga Mihály pénzügyminiszter összegzett: a kormányzat jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol az államadósság további mérséklése mellett. Az állam működése továbbra is nullszaldós lesz, a hiány a beruházásokból és a fejlesztésekből származik. A növekedést elősegítő beruházási programokra 4000 milliárd forint jut 2019-ben. A családok támogatására fordított pluszkiadások – az adókedvezményekkel együtt – elérik a 2000 milliárd forintot, míg az otthonteremtési programra az ideinél is jóval több, 242 milliárd forint jut. A szakpolitikai területek több forrásból gazdálkodhatnak a következő évben, ezen belül érdemes kiemelni az egészségügyet és az oktatást, amelybe az államháztartás egészét tekintve 505 milliárddal, illetve 606 milliárd forinttal jut több forrás 2010-hez képest.
Mind idén, mind pedig jövőre érdemben pozitív a kibocsátási rés, vagyis inkább anticiklikus a fiskális politika – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az idei költségvetés élénkíti a gazdaságot, ám a 2019-es előirányzat inkább restriktív lesz a növekedésre nézve. A szakértő szerint ezt úgy állapíthatjuk meg a legegyszerűbben, hogy az elsődleges – kamatkiadásoktól tisztított – egyenleg változását vizsgáljuk, ami tavalyról az idei évre GDP-arányosan 0,6 százalékot romlott, 2018-ról 2019-re viszont 0,4 százalékos javulás várható. Virovácz Péter rámutatott, hogy a konvergenciaprogramban idén és jövőre egyaránt pozitív az elsődleges egyenleg (0,2 és 0,6 százalék), akárcsak a ciklikusan kiigazított egyenleg (0,5 és 0,7 százalék), miközben a kibocsátási rés negatív (–0,2 és –0,1 százalék). Mivel mindkettő meglehetősen közel esik a nullához, és nagy a bizonytalanság a számításokban, ezért ez alapján semlegesnek tekinthető a költségvetés.
A csökkenő hiány révén a fiskális politika anticiklikus tartalékot képez – olvashatjuk a Magyar Nemzeti Bank kiadványában, a Költségvetési jelentésben, amelyben a 2019-es büdzsét értékelik. A jegybank szakemberei úgy vélik, hogy a csökkenő hiány következtében szűkül a kereslet, ami anticiklikus fiskális politikát eredményez.
