A nők elhelyezkedése lehet a megoldás
Magyarországon már a 4,5 milliós határt ostromolja a foglalkoztatottság, ez a 15–74 évesek körében 4 millió 484 ezer fő (60,3 százalék) június–augusztusban, a 15–64 éves korosztályban pedig 4 millió 421 ezer dolgozó (69,4 százalék) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A 20–64 éves korosztályban, amelyet az Európai Unió preferál, a foglalkoztatási ráta az utóbbi egy évben 0,8 százalékkal, 74,5 százalékra nőtt. Az uniós és a magyarországi cél 2020-ra egyaránt 75 százalék. Szembeötlő, hogy miközben a magyar férfiak foglalkoztatottsága ebben a népességben 82,3 százalék, magasabb az uniós átlagnál, addig a nők 66,9 százalékos rátája alacsonyabb. Igaz, még így is az uniós átlag közelében vagyunk, de az inaktívak között sokkal több a nő, ők adják a potenciális munkaerőbázis magját.
A skandináv országokban vagy Svájcban, de leginkább Hollandiában magas a részfoglalkoztatottak száma a nők körében, és négy-hat órányi munkával sem keresnek lebecsülendő összeget. Ma Magyarországon csak néhány százalék a részmunkaidősök aránya az összes foglalkoztatotton belül, vagyis van tartalék. Igaz, ez akkor lehet reális alternatíva, ha a keresetek továbbra is markánsan emelkednek, a munkaadók zöme pedig szemléletet vált. A folyamatot gyorsíthatja a drasztikus munkaerőhiány is. Svédországban a nők 80 százaléka dolgozik, Németországban és Észtországban is 75 százalékuk, ám Olaszországban csak 52 százalékuk.
Uniós összevetésben Magyarországon a negyedik legkisebb a munkanélküliség. Csehország hónapok óta őrzi első helyét, az ottani munkanélküliségi ráta 2,5 százalék. A második helyen szintén V4-es ország, Lengyelország áll 3,4 százalékos mutatóval, holtversenyben Németországgal. Ezután következik Magyarország 3,7 százalékos rátával. Az USA-ban 3,9 százalékos ez a mutató, míg Spanyolországban 15, Görögországban pedig 19 százalékos.
Az EU-ban augusztusban csaknem 17 millió embernek nem volt kenyérkeresete. A 28 tagállam munkanélküliségi mutatója 6,8 százalékot tett ki, ez az érték a 2008-as válság óta a legalacsonyabb. Magyarországon azonban ismét visszaköszön a férfiak és a nők eltérő helyzete: a legfrissebb KSH-adatok szerint a nőknek 4,2, a férfiaknak 3,4 százaléka munkanélküli. Ennek tükrében a képzési programokkal, de az atipikus formákkal, így a részmunkaidős foglalkoztatással, otthonról végezhető munkával is főként a nőket célszerű megcélozniuk az állami és a versenyszféra munkaadóinak is.
