Új struktúra kell az alapellátásban

Meg kell határozni a magyar egészségügy új struktúráját, ehhez pedig szanálni kell a kórházak eddigi gazdasági és pénzügyi rendjét – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Medicina konferencián. Mint kifejtette, az öt nemzeti népegészségügyi programra kell építeni az egészségügy jövőjét, és amint megvan az új struktúra, a minisztérium mellérendeli a tevékenységet, és ehhez igazítják a finanszírozást. Kásler Miklós fontosnak tartja, hogy a magán- és az állami ellátórendszer törvényileg szabályozva, átláthatóan és egymástól elválasztva működjön. Az alapellátást gépekkel, műszerekkel kell felszerelni, hogy rendszerszintűvé váljon a háziorvos és a sürgősségi ellátó kórház közötti elektronikus összeköttetés.

Bizonyos foglalkoztatási kategóriákban azért kisebb az aktív dolgozók aránya, mert sokan az egészségi állapotuk miatt nem tudnak dolgozni – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, rámutatva: míg a hazai iparvállalatok 80-90 százaléka azért nem tud növekedni, mert nincs elég dolgozó, a romániai arány 40 százalék. Az államtitkár megdöbbentőnek tartja, hogy a felnőtt magyar lakosság 45 százalékának magas a vérnyomása, 14 százaléka pedig cukorbeteg.

Banai Péter Benő szerint a szűrések ösztönzésével vagy a vizsgálat elmulasztásának szankcionálásával is erősíthető a megelőzés. Ugyanakkor át kell tekinteni az egészségügy finanszírozási rendszerét, ennek során pedig figyelembe kell venni a teljesítményt és az eredményeket. A 2019-es költségvetésben az ideinél 191 milliárd forinttal több pénz van az egészségügyre, és új jogcímként bekerült a költségvetésbe a közszolgáltatások fejlesztése egy 40 milliárdos kerettel. A forrásokból – hangsúlyozta – az ellátórendszer hatékonyságát kell növelni, illetve javítani a finanszírozási rendszer fenntarthatóságát. A nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy sokkal hatékonyabb egészségügyi ellátást lehetne nyújtani a rendelkezésre álló forrásokból.

Magyarországon 4,1 millióan fizetnek társadalombiztosítást, és 9,2 millióan veszik igénybe, miközben 400 ezer embernek nincs semmilyen jogviszonya – mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) új főigazgatója. 2017-ben 254 millió forint volt az a legnagyobb összeg, amelyet a NEAK egy beteg után kifizetett, az egy főre jutó átlag pedig 204 ezer forint.

Az e-alap összkiadásának 32 százalékát a betegek nagyon drágán ellátható egy százaléka veszi igénybe, miközben a tajszámmal rendelkező lakosok 20 százalékára a kifizetések 89 százaléka jut. Elismerte: igaz, hogy nyolcmilliárd forint átkerült a járóbeteg-ellátásba, de a rendszerbe nem került be több beteg, és a várakozás nem rövidült a szakrendelőkben. Ezért szerinte a járóbeteg-ellátásban is olyan célzott beavatkozásra van szükség, mint a műtéti várólisták esetén történt.