Ősztől új, teljesítményalapú finanszírozást vezetnek be a rehabilitációs betegellátásban a mostani napidíjalapú helyett – jelentette be Sipos Júlia, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet finanszírozási és kontrolling osztályának vezetője a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján. Hozzátette: november 1-jétől a finanszírozás visszatartását is alkalmazhatja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) annál az intézménynél, amelyik nem az új rendszert használja, amelynek a működtetése évi 40 milliárd forintba kerül a NEAK-nak.
Az utóbbi évtizedben rendkívül gyorsan nőttek az egészségügyi kiadások, főként a társadalom idősödése miatt. A források, amelyekből az egészségügyet finanszírozni lehet, vagyis a növekedési üteme viszont elmarad az egészségügyi költségek növekedésétől – mondta Bodrogi József egészségügyi közgazdász. A szakember szerint labilis a költségvetési hozzájárulás hazai mértéke az Egészségbiztosítási Alaphoz. Példaként elmondta, hogy 2013-ban több mint 900 milliárd forintot adott a büdzsé az Egészségbiztosítási Alapnak, az idén ennél 80 milliárddal kevesebbet, ami komoly veszélyt jelent a stabil és kiszámítható finanszírozás szempontjából. A közgazdász szerint „bántóan hiányzik a magyarországi palettáról az időskori ellátások témaköre”. A lakosságból több mint kétmillióan 60 év felettiek, arányuk 2030-ra eléri a 30 százalékot. Emiatt újra kellene gondolni a kiegészítő magánbiztosítás rendszerének bevezetését, így a magánszolgáltatók átvállalhatnának az állami rendszer terheiből.
Az Egészségbiztosítási Alap tavalyi kiadásai 2434 milliárd forintot tettek ki, az idei terv 2443 milliárd forint – mondta Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója. A társadalombiztosító tavaly több mint 18 ezer esetben támogatta egyedi méltányossági kérelemre a betegek gyógyszeres kezelését, ez a szám az idén akár a 19 ezret is meghaladhatja. A NEAK éves topkiadásairól Kiss Zsolt elmondta: a betegek 3 százaléka költötte el a gyógyszerkassza 50 százalékát. Hangsúlyozta, hogy a 2020-as tervezési időszakban foglalkozni kell a NEAK egy betegre jutó, egyre magasabb kiadásaival.
A NEAK ezen éves kiadásai területenként nagyon eltérők: míg például Csengeren 135 ezer forint, addig Komlón 204 ezer forint – mondta a főigazgató. Az egy főre jutó legnagyobb összegű kifizetés 250 millió forint volt. A főigazgató rámutatott, hogy felülvizsgálatra szorul a jelenlegi teljesítményvolumen-korlát, és be kell építeni a rendszerbe eredményalapú finanszírozási elemeket is.
Évről évre nő a táppénzes napok száma, tavaly például naponta 100 ezer ember hiányzott a munkahelyéről betegség miatt – mondta Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank szakértője. A jegybank a lakosság egészségi állapotára úgy tekint, mint versenyképességi tényezőre. Ha a születéskor várható élettartamot további egy évvel lehetne növelni, az 3–6 százalékkal emelné a hazai GDP-t. Ez ezermilliárd forintot jelentene évente – mondta Asztalos Péter.
