BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A várható élettartam növelésével három-hat százalékkal emelkedhetne a hazai GDP

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Komoly veszélyt jelent a kiszámítható egészségügyi finanszírozás rendszerére, ha az nem stabil, hanem évente változik – hangzott el a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján.

Ősztől új, teljesítményalapú finanszírozást vezetnek be a rehabilitációs betegellátásban a mostani napidíjalapú helyett – jelentette be Sipos Júlia, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet finanszírozási és kontrol­ling osztályának vezetője a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján. Hozzátette: november 1-jétől a finanszírozás visszatartását is alkalmazhatja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) annál az intézménynél, amelyik nem az új rendszert használja, amelynek a működtetése évi 40 milliárd forintba kerül a NEAK-nak.

Az utóbbi évtizedben rendkívül gyorsan nőttek az egészségügyi kiadások, főként a társadalom idősödése miatt. A források, amelyekből az egészségügyet finanszírozni lehet, vagyis a GDP növekedési üteme viszont elmarad az egészségügyi költségek növekedésétől – mondta Bodrogi József egészségügyi közgazdász. A szakember szerint labilis a költségvetési hozzájárulás hazai mértéke az Egészségbiztosítási Alaphoz. Példaként elmondta, hogy 2013-ban több mint 900 milliárd forintot adott a büdzsé az Egészségbiztosítási Alapnak, az idén ennél 80 milliárddal kevesebbet, ami komoly veszélyt jelent a stabil és kiszámítható finanszírozás szempontjából. A közgazdász szerint „bántóan hiányzik a magyarországi palettáról az időskori ellátások témaköre”. A lakosságból több mint kétmillióan 60 év felettiek, arányuk 2030-ra eléri a 30 százalékot. Emiatt újra kellene gondolni a kiegészítő magánbiztosítás rendszerének bevezetését, így a magánszolgáltatók átvállalhatnának az állami rendszer terheiből.

Az Egészségbiztosítási Alap tavalyi kiadásai 2434 milliárd forintot tettek ki, az idei terv 2443 milliárd forint – mondta Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója. A társadalombiztosító tavaly több mint 18 ezer esetben támogatta egyedi méltányossági kérelemre a betegek gyógyszeres kezelését, ez a szám az idén akár a 19 ezret is meghaladhatja. A NEAK éves topkiadásairól Kiss Zsolt elmondta: a betegek 3 százaléka költötte el a gyógyszerkassza 50 százalékát. Hangsúlyozta, hogy a 2020-as tervezési időszakban foglalkozni kell a NEAK egy betegre jutó, egyre magasabb kiadásaival.

A NEAK ezen éves kiadásai területenként nagyon eltérők: míg például Csengeren 135 ezer forint, addig Komlón 204 ezer forint – mondta a főigazgató. Az egy főre jutó legnagyobb összegű kifizetés 250 millió forint volt. A főigazgató rámutatott, hogy felülvizsgálatra szorul a jelenlegi teljesítményvolumen-korlát, és be kell építeni a rendszerbe eredményalapú finanszírozási elemeket is.

Évről évre nő a táppénzes napok száma, tavaly például naponta 100 ezer ember hiányzott a munkahelyéről betegség miatt – mondta Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank szakértője. A jegybank a lakosság egészségi állapotára úgy tekint, mint versenyképességi tényezőre. Ha a születéskor várható élettartamot további egy évvel lehetne növelni, az 3–6 százalékkal emelné a hazai GDP-t. Ez ezermilliárd forintot jelentene évente – mondta Asztalos Péter.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.