A technológiai változások hat-nyolc új szak beindítását indokolhatják

Az Európai Bizottság jelentése szerint két helyet estünk az innováció területén. Hol kell beavatkozni a folyamat megfordítása érdekében?

Összességében gyenge a kutatói és fejlesztői létszám utánpótlása, és nagy gazdaságpolitikai kihívás a hazai kis- és középvállalkozások innovációs képessége és hatékonysága is. A kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények kutatási kapacitásai széttagoltak, nem kellően koncentráltak, és a kutatási eredmények nem hasznosulnak megfelelően. Márpedig az előrelépéshez több kutatásra, több hazai szabadalomra, találmányra van szükség, amely erősítheti a magyar gazdaságot. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint azonban tavaly a magyarországi piaci szereplők ráfordításai a kutatás-fejlesztésre egy év alatt 21 százalékkal 628,4 milliárd forintra emelkedtek.

Milyenek az eredményeik ezeknek a ráfordításoknak?

A GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás Magyarországon elérte az 1,49 százalékot, ekkora még sohasem volt. Ám ebből is megállapítható, hogy hiába nőnek a ráfordításaink, ha nem hasznosulnak megfelelően. A kormány által már megvalósított, illetve megvalósítani tervezett intézkedések célja éppen az, hogy a kutatás-fejlesztés eredményei konkrét hasznot hajtsanak, azokból új, versenyképes termékek és szolgáltatások szülessenek. Ehhez megfelelő alap, hogy az innovációs rangsorban a foglalkoztatás területén jól állunk, és a szabályozási környezet is támogató. A 2020-ig szóló kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia folytatásaként már készül a 2030-ig érvényes új irányelv és intézkedési terv. Ezt részletesen az első öt évre dolgozzuk ki, majd az eredmények függvényében felülvizsgáljuk. A kormány több forrásból több kutatást szeretne. A változás érdekében a területre jövőre 25 százalékkal több pénz áll rendelkezésre a költségvetésben, ez 2020-ban plusz 32 milliárd forint.

Hogyan ösztönözhetők a kis- és középvállalkozások?

Az Európai Unió 2016-os Com­munity Innovation Survey kutatása kimutatta, hogy a tíz főnél több alkalmazottat foglalkoztató magyarországi kkv-k 90 százaléka azért nem vezetett be innovációt, mert nem látott rá okot. A felmérés szerint Magyarországon a kkv-k attitűdje a legnagyobb probléma. Nem arról van szó, hogy nincs elég forrás ilyen fejlesztésekre, hiszen a Ginop-pályázatokon keresztül 2014 és 2018 között 460 milliárd forint jutott e vállalkozói kör projekteinek finanszírozására, messze több annál, mint amennyi hazai innovatív kkv és innovatív projekt született abban a négy évben.

Miben kell támogatni a kkv-kat?

A hazai vállalkozásokat abban kell támogatni, hogy magas hozzáadott értéket teremtsenek, és a tevékenységük tudásalapú legyen. Biztosítani kell a lehetőséget, hogy a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények ne elszigetelten működjenek, hanem kölcsönösen előnyös együttműködést alakítsanak ki a gazdaság és a társadalom legkülönbözőbb szereplőivel. Szeretnénk elérni, hogy a vállalkozások sajátítsák el és tegyék magukévá az újító gondolkodásmódot, vagyis – kilépve a beszállítói szerepkörből – váljanak innovátorrá. Alakítsanak ki olyan saját termékportfóliót, amely globálisan is versenyképessé válhat. Szemléletformálásra van szükség: meg kell értetni a vállalatokkal, hogy csak minőségi termékekkel tudnak labdába rúgni, hiszen a tömegtermelésre ott vannak a kínai gyártók. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a családi vállalkozások most kezdenek szembesülni a generációváltás problémájával, ezért már a felsőoktatásban megpróbáljuk arra ösztönözni a fiatalokat, hogy mélyedjenek el a vállalkozási ismeretekben, és indítsanak saját, technológiai alapú vállalkozásokat.

Jövőre indul a Szakképzés 4.0 stratégia, amelyben szerepel a felnőttképzés átalakítása is. Mikor lesz ennek érezhető hatása a hazai munkaerőpiacon?

Nehéz megmondani, mert a folyamatosan változó gazdasági környezet miatt az oktatásban, a képzésben egyre gyorsabb reakcióra van szükség. A Szakképzés 4.0 stratégiában foglaltak lényege, hogy erősíteni kell az ágazati alapkészségeket és -képességeket, ugyanis nem tudjuk, milyen munkakörök lesznek tíz-húsz év múlva. Be kell avatkozni a felsőoktatás területén is, hiszen ma egy új szak indítása több mint öt évet vesz igénybe, emiatt az érintett képzések nem tudnak azonnal reagálni a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekre.

A technológia fejlődése hány új felsőoktatási szak indítását indokolhatja?

Azt gondolom, hogy a BSc (Ba­che­lor of Science) és a BA (Bache­lor of Arts), vagyis az alap­szakok rendszere rendben van. Új képzések a mesterképzéseknél indulhatnak, követve a társadalmi folyamatokat, a hirtelen változó technológiákat. Ilyen a mesterséges intelligencia vagy az 5G-hálózatok fejlődése. Ezért a tervek szerint a közeljövőben hat-nyolc új felsőoktatási szak biztosan beindul. Tavaly például bekapcsolódott az önvezető járművek kutatás-fejlesztésébe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig beindult az autonómrendszer-informatikus mesterszak.

Figyelik a trendeket, hogy mely szakterületekről kell majd munkavállalókat átirányítani?

Persze, és azt látjuk, hogy a jövő munkavállalóinak nem a statikus ismeretek megszerzésére lesz szükségük, hanem olyan képességekre, mint a problémamegoldás vagy a kreativitás. Rugalmassá kell tenni a felnőttképzést, hiszen azt már biztosan tudjuk, hogy rövid időn belül több százezer dolgozót kell átképezni. Főleg a betanított dolgozók lehetnek érintettek, például mert a kereskedelemben elterjedtek az automata pénztárak. Elérte a technológiai változás az egészségügyet is, amelyben a telemedicináé a jövő.

A kkv-k projektjeinek finanszírozására 460 milliárd forint jutott 2014 és 2018 között