Tovább tart a krónikus betegek kórházi ápolása

Tavaly minden korábbinál nagyobb értékben, 501 milliárd forintért keltek el támogatott vényköteles gyógyszerek Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ebből a lakosság 127 milliárd forintot fizetett ki, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) hozzájárulása pedig 374 milliárd forint volt.

Minden második magyarországi lakosnak – ezen belül a 8–64 év közötti lakosság 45 százalékának – magas a vérnyomása, a népesség majdnem 14 százaléka pedig cukorbeteg. Tavaly a legtöbb támogatást kapó termékek között éppen a magas vérnyomásra felírt gyógyszerek vezettek: a járóbeteg-ellátás keretében több mint 2,5 millióan kaptak ilyen gyógyszert, és egy beteg az év során átlagosan 12 ezer forintot költött vérnyomáscsökkentőre a NEAK adatai szerint. A második legtöbb gyógyszert szedő betegcsoport a mintegy félmillió diabéteszesé, a nekik felírt készítmények ártámogatása ugyanakkora volt, mint a vérnyomáscsökkentőké.

Tavaly csaknem 65 ezren haltak meg a keringési rendszer betegségei miatt, és 33 ezernél is többen daganatos betegségben. E számok tíz év alatt alig változtak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Nem javultak a kórházban töltött időre vonatkozó statisztikák sem. Egy hazai beteg 2018-ban átlagosan ugyanúgy nyolc napot töltött valamely fekvőbeteg-ellátó intézetben, mint 2010-ben, miközben például Hollandia 12 év alatt megfelezte, azaz 4,5 napra csökkentette a kórházban töltött napok számát. „A krónikus betegek hazai kórházi ellátási ideje a 2017-es 31,5 napról a múlt évben 35 napra emelkedett – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Kincses Gyula, az Újratervezés csoport jelöltje, aki indul a Magyar Orvosi Kamara elnöki posztjáért –, igaz, az aktív ellátásban valamelyest csökkent, 4,9 nap volt az átlagos ápolási idő.” A krónikusellátás meghosszabbodásának oka az lehet a szakember szerint, hogy miközben nő a lakosság átlagos életkora, nincs megfelelő számú ápolási otthon, és a járóbeteg-szakellátás sem mindig megfelelő, például sokszor egyből a kórházba irányítja a betegeket. A budapesti krónikusosztályokon az 50 napot is eléri az ápolás átlagos ideje, az aktív idő azonban jobb az országos átlagnál, 4,7 nap a NEAK megyékre és kórházakra lebontott adatai szerint.

Az ápolásinap-adatok a KSH szerint még annak ellenére sem csökkentek a múlt évben, hogy mintegy húszezerrel nőtt az egynapos sebészeti ellátást igénybe vevők száma, és körülbelül a háromszorosa volt a 2010-esnek.