Segítettek a szabályozásban a hőerőművek

Kis hullámzással 2010 óta folyamatosan csökken az az energiamennyiség Magyarországon, amelyre egységnyi GDP előállításához szükség van. E trendet a napokban a bruttó hazai termék és a villamosenergia-elhasználás kapcsán mutatta ki a Mavir Zrt., valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) közös, 2018-ra vonatkozó összefoglalója, de nem sokkal korábban a GDP előállításához szükséges gázmennyiség csökkenése is kiderült a hivatal és az FGSZ Zrt. jelentéséből. Az áram kapcsán most kimutatott javulás azért is kiemelendő, mert aránya 2000 óta a legnagyobb: a gazdaság energiaigényessége az egy évvel korábbi, csaknem 80 százalékról mintegy 72 százalékra csökkent 2000-es áron. (A 2000-es adat a 100 százalék). Ebből a szempontból hasonlóan jó év volt a 2003-as és a 2017-es is.

Még kedvezőbb lenne a helyzet, ha a felhasznált áram nem származna egyre inkább külföldről, de a tavalyi átlagos súlya már 31,6 százalékos volt. Emiatt a szabályozható, főként nagy erőművek zöme kiszorult a termelésből, vagy pedig a nem szabályozható tartományban működött, rontva a villamosenergia-rendszer (VER) szabályozhatóságát. Ez azért is probléma, mert a hazai villamosenergia-rendszer termelési oldalról hagyományosan amúgy is rugalmatlan a hivatal értékelése szerint, vagyis nehezen teremti meg az összhangot a kereslet változásaival. Tavalyi kiegyensúlyozása jórészt csak a hőerőművek szabályozási tartalékaival volt megoldható, de az lassú és késedelmes. Két éve egyébként még jobb volt a helyzet, akkor az egyensúlyozásban nagyobb szerep jutott a szabályozási tartalékokra szánt gázüzemű nagy erőműveknek. Ezek kihasználtsága azonban tavaly a versenyképesebb import következtében zömében csökkent.

Bár a 2018-as árambehozatalhoz szükséges határkeresztező távvezetéki kapacitások rendelkezésre álltak, „a jövőben várható további magas import mellett kockázatot jelentenek a szükséges tartalékok nem mindig megfelelő műszaki jellemzői, vagyis az igénybevétel sebessége, késleltetése, az időtartamra és esetszámra vonatkozó korlátok” – mutat rá a jelentés.

Tavaly azokban az időszakokban, amikor alacsony volt a VER terhelése, vissza kellett terhelni a Paksi Atomerőművet is, összesen nyolcszor. A legnagyobb egyidejű, erőműszintű visszaterhelés egyszer érte el a 300 megawattot. (Az atomerőműveket eredetileg nem a szabályozhatóságra, hanem a folyamatos, maximális leterheltség melletti termelésre optimalizálták – a szerk.)

Erősödik a koncentráció

Magyarországon 268 társaság együtt 382 erőművi egységet működtet, de közülük csak nyolc társaságnak van 50 megawattosnál nagyobb teljesítményű létesítménye. E létesítmények tulajdonosainak a 87,24 százaléka Magyarországon bejegyzett többségi állami tulajdonú társaság, ebből 71,14 százalék az MVM-et jelenti.

E számok jelentős koncentrációt mutatnak a MEKH honlapján fellelhető legrégebbi, 2009-es jelentéshez képest, amikor a nagy erőműveknek még az 58,48 százaléka volt többségi állami kézben, ezen belül 57,30 százalék az MVM-nél. Még látványosabban összpontosult a villamos energia elosztásának piaca: 2009-ben a terület 30,29 százaléka volt többségi állami kézben, tavaly ennek több mint a kétszerese, 66,27 százalék. | vg