Versenyhátrányt okoz a földaprózódás

A gazdálkodók tájékoztatására szervezett fórumon Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei elnöke a NAK honlapján szereplő beszámoló szerint kifejtette, hogy a legtöbb osztatlan közös földrészlet az öröklések során keletkezik, így ha azt nem rendezzük, akkor reménytelen az osztatlan közös földtulajdon rendszerének megszüntetése, mert folyton újra fognak termelődni ezek a területek.

A birtoktestek szétaprózódása művelési nehézségek miatt okoz jelentős versenyhátrányt. Meg kell húzni a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem lehet menni, ez a birtokminimum, amely több országban bevett gyakorlat, és biztosíték az életképes üzemméretre.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése (OKTM) ingyenes eljárással, illetve teljes tulajdonosi egyezséggel lehetséges. Az OKTM-eljárás a tapasztalatok szerint nem sikeres, a teljes tulajdonosi egység elérése pedig nagyon nehéz – mondta előadásában Jakab Tamás, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára.

A birtokstratégia megalkotásakor szükséges kijelölni a minimális területnagyságokat, továbbá cél, hogy az osztatlan közös terület 1/1 tulajdonba kerüljön. Ez az öntözés miatt is fontos, ami pedig közérdek. Jó lenne, ha térségenként lehetne rendezni az öntözés kérdését. Pillanatnyilag az összterület 1,5 százalékát öntözik Magyarországon, ami nagyon kevés – szögezte le.

A földforgalmi törvény hatálya a törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésre nem terjed ki – mondta az agráröröklést a gazdák szemszögéből bemutató előadásában Cseh Tibor András, a Magosz szakmai titkára. Most az általános szabályok érvényesek: egyenesági leszármazottak, továbbá házastárs örökölhet. Olyan személy is termőföldtulajdont szerezhet, aki nem minősül földművesnek. Mivel nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, törvényes öröklés esetén a tulajdonszerzési maximum (nem földműves esetén 1, földműves esetén 300 hektár) is átléphető. A mezőgazdasági üzemek egységként, öröklés jogcímén történő átszállására pedig nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely az üzem egységben történő öröklését biztosítaná. A törvényes öröklés több örökös esetén a birtok elaprózódásához vezethet – mondta.

A gazdaság egyben tartása történhet gazdaságátadással, de az előadó szerint ajándékozást nem javasolnak. További lehetőség a lemondás az örökségről, ami az örökhagyó halála előtt történik.

A nyugat-európai országok agráröröklési gyakorlata két csoportra osztható – mondta. Az első csoportba tartoznak azok az országok, ahol léteznek speciális agráröröklési szabályok (Dánia, Franciaország, Finnország, Norvégia, Belgium, Luxemburg, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Ausztria és Németország), a másodikba pedig azok, ahol nincs speciális mezőgazdasági öröklési szabályozás (Egyesült Királyság, Írország, Hollandia, Portugália).

A legtöbb nyugat-európai országban a mezőgazdasági üzemek öröklésére vonatkoznak speciális szabályok, mivel ezekben az országokban a mezőgazdasági üzem képezi a szabályozás alapját. Bár léteznek speciális szabályok az üzemek öröklésére, a gyakorlatban ezeket ritkán kell alkalmazni, ugyanis általában végrendeletben rendezik az üzem öröklésének kérdését. Legtöbbször a végrendeletben is egy leszármazóra hagyják a teljes mezőgazdasági üzemet, azzal a megkötéssel, hogy az örököstársakat az üzem jövedelméből kell kifizetni.