Magyarországról veszi a búzát Szerbia

Félremagyarázásokra, féligaz­ságokra alapuló cikkek is megjelentek Szerbiában azzal a hírrel kapcsolatban, hogy az országba áprilisig 30 ezer tonna magyar búzát importálnak. Szerbiában úgy él a köztudatban, hogy a vajdasági termőföldeken annyit lehetne termelni, hogy egész Euró­pát is elláthatnák – ezt állítólag egy japán szakember jelentette ki a múlt század 70-es éveiben. Az igazság az, hogy jó minőségű magyar búzát kénytelen importálni az ország, mert a szerbiai termés nagy része nem felel meg a minőségi szempontból egyre magasabb kritériumokat támasztó feldolgozóiparnak. A kormány a malmok és a sütőipar kérésére engedélyezte 30 ezer tonna búza vámmentes importját.

Branislav Nedimovic mezőgazdasági miniszter is megszólalt az ügyben, hangsúlyozva, hogy a 30 ezer tonna a szerbiai évi termés 1 százalékát teszi ki, ilyen szempontból jelentéktelen mennyiség.

Szerbiában a búza felvásárlása alkalmával csupán a nedvességtartalmat és azt ellenőrzik, hogy a gabona ne legyen gombákkal fertőzött. Szakemberek szerint az ottani termés a betakarítást megelőző esőzések miatt nem jó minőségű, több mint a fele csak állati takarmánynak való.

Az utóbbi években csökken a búza vetésterülete az országban, elsősorban az alacsony felvásárlási árak és hozamok miatt. A mintegy 550-600 ezer hektáron átlagosan 4,5-5 tonnányi termést sikerül elérni hektáronként. Mivel a hazai szükségletek kielégítésére elegendő mintegy egymillió tonnányi kenyérgabona, a többit rendszeresen exportálják. A legtöbb szerbiai búza és liszt a boszniai, a montenegrói és az albániai piacra kerül, a büntetővámok bevezetése előtt Koszovóba is tetemes mennyiségeket szállítottak Szerbiából.

A pékárut a külföldi láncok importálják

Nem sokkal a búzaimportról szóló hírek megjelenése előtt az keltett nagy felháborodást Szerbiában, hogy 2019-ben az ország megkétszerezte a kenyér és a pékáru behozatalát: 6000 tonnányit importáltak 6,8 millió euró értékben. A legtöbb ilyen termék Romániából, Németországból és Bulgáriából érkezett a szerbiai üzletekbe. Sokan felháborodva kommentálták, hogy már a kenyeret is importálni kell, de később kiderült, hogy félreértésről volt szó. Ez abból adódott, hogy a kenyeret és az egyéb, speciális pékárut is ugyanolyan kódokkal látják el. Valójában a teljes behozatal 10 százalékát sem képezte a kenyér, különleges fajtájú toastkenyereket, valamint fagyasztott tésztát és különböző típusú kész és félkész (croissant) árut importáltak a hotelek és a nagy kereskedelmi láncok. Az importpékáru 90 százalékát a két legnagyobb kereskedelmi vállalat, a Delhaize és a Lidl üzleteibe szállították. | VG