Négyszázra csökken a maximális pontszám

A korábbi 455 pontról 400-ra csökkentik az állami ösztöndíjas képzésben a maximális pontszámokat – jelentette be Palkovics László innovációs és technológia miniszter a 20. Education Nemzetközi Oktatási és Szakkiállításon. Elmondta, hogy az eddigi oktatáspolitikai intézkedéseknek köszönhetően több hallgató kap esélyt egyetemi vagy főiskolai tanulásra. Jelentősen nőtt és már 10 százalék feletti a külföldi hallgatók létszáma, 2019-ben a publikációs tevékenység alapján hat magyarországi egyetem bekerült a világ ezer legjobbja közé az Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített rangsorában.

Az ösztöndíjakkal kapcsolatban a miniszter megjegyezte: a hallgatók tizenhétféle támogatást tudnak igénybe venni, februárban pedig már a 30 százalékkal megemelt ösztöndíjakat utalják a diákoknak. A felsőoktatási normatíva éves összege januártól 166 600 forintra emelkedett a 2018 előtti 119 ezer forintról. Szeretnék elérni, hogy 2023-ra a releváns képzési területeken a duális képzésben részt vevő hallgatók száma 6 százalékra emelkedjen.

„A diákhiteleknél nincsenek bedőlt hitelek, és a korábbi tíz évről hét évre csökkent a Diákhitel Központtól (DK) felvett hallgatói hitelek törlesztésének ideje” – erről Magyar Péter, a DK vezérigazgatója beszélt. 2001 óta több mint 410 ezer hallgatónak nyújtottak támogatást összesen 315 milliárd forint értékben. Az ügyfelek 52 százaléka diákhitel nélkül nem tudta volna elkezdeni vagy befejezni a tanulmányait. A szabad felhasználású diákhitel kamata 1,99 százalék, maximum havi 70 ezer forintig vehető fel, ám ha valaki Erasmus-hallgató, akkor ennek a dupláját is igényelheti. Az önköltséges hallgatók nullaszázalékos kamatozású diákhitelt vehetnek fel, ennek nincs maximális összege.

Újdonságként elmondta, hogy januártól a nyelvtanulási diákhitel esetében a második gyermek megszületése vagy örökbe fogadása esetén az édesanya fennálló nyelvtanulási diákhitel-tartozásának felét, a harmadik vagy további gyermek születésekor pedig az egészét elengedik. Statisztikai adatok szerint ma a felsőoktatásban a hallgatók 30 százaléka nem rendelkezik nyelvvizsgával, és évente tízezerrel nő azoknak a száma, akiknek az abszolutórium megszerzése után a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják kiadni a diplomát.