A cégek szívesen biztosítanak munkavállalóik számára juttatásként vállalati gépkocsit – közölte a Világgazdaság megkeresésére Simonyiné Tóth Judit, a Simonyi és Tóth Kft. ügyvezető igazgatója. A vezetőkiválasztással és fejlesztéssel foglalkozó vállalat irányítója szerint a dolgozók két esetben használnak manapság céges autót: amikor a járművek egyfajta menedzseri juttatások, és kevésbé a hétköznapi munkavégzéshez szükséges eszközök, és ha a munkakör elvégzése autóhoz kötött. „Talán meglepő lehet, de munkánk során a vezetők kiválasztásakor nemritkán találkozunk azzal a szemponttal, hogy az autó típusa is meghatározó a pályázó számára. Mindez elsősorban a férfiakra jellemző, ha az autókért rajongó, a technikát az átlagnál jobban ismerő szakemberről van szó” – mondta az ügyvezető. Gyakori jelenség az is, hogy valaki a korábbi munkakörében rendelkezett vállalati autóval, és csak akkor fogadja el az új állást, ha ahhoz is jár ez a juttatás.
„A céges autó használata inkább a nemzetközi hátterű cégekre jellemző, a magyar vállalatok esetében legtöbbször csak a felső vezetők járnak vele” – mondta lapunknak Pelle Dávid. Az MP Solutions Kft. ügyvezetője szerint korábban bevett gyakorlat volt, hogy a cégek a középvezetőiknek is adtak ilyen juttatást, de sokan közülük mára az erre fordított összeget inkább beépítették a bérekbe. Azokban a munkakörökben, ahol az ügyfélkör látogatása alapkövetelmény, a céges jármű továbbra is jár, a típusok közül azonban a munkavállalók nemigen válogathatnak. „A magyar cégek költségérzékenységükből fakadóan általában értékhatárt határoznak meg, és azon belül lehet kiválasztani a tetszés szerinti autót. A nemzetközi cégekre ezzel szemben az jellemző, hogy középvezetői szinten közép-, maximum felső középkategóriában adnak autót, míg felső vezetői szinten prémium-, felső kategóriás autókat biztosítanak” – mondta Pelle Dávid.
Az elmúlt hetekben több olyan cikk is megjelent, amelyekben Fata László cafeteriaszakértő arról beszélt, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a kifizető által biztosított személygépkocsi magánhasználata adómentes, ez pedig érvényes lehet akár az itthon egyre népszerűbb közösségi autómegosztókra is. Egy ilyen cafeteriaelemet a cégek havi 5-10 ezer forintos ráfordítással is biztosíthatnak a munkavállalóiknak. Simonyiné Tóth Judit ezzel kapcsolatban kifejtette: vannak vállalatok, amelyek úgy ítélik meg, hogy a városban nem érdemes autót használni, a felszabaduló forrásokat inkább más jellegű juttatásra fordítják, amit talán vonzóbbnak érezhetnek a kollégák. Az autómegosztó cégek szolgáltatásának igénybevétele még nem annyira elterjedt, de az új, Y generációs munkavállalók megnyerésében a jövőben nagy szerepet játszhat. Ezt a fenntarthatósági szempontok, a gazdasági racionalitás és a megoldás által biztosított rugalmasság is elősegítheti. „A fenntarthatósági szempontok a jövőben a vállalatok autóflottájának kialakítására is hatással lehetnek” – figyelmeztetett Simonyiné Tóth Judit. Szerinte egyre több olyan cég lesz, amely elektromos vagy hibridautókat vásárol, és ezt kimondottan hangsúlyozni is fogja a céges imázs alakításában.
Megfigyelhető a fiatalabb korosztálynál, hogy ha munkájuk elvégzéséhez nincs szükségük autóra – és ha a lakóhely-munkahely közötti távolság áthidalható tömegközlekedéssel, sétával vagy kerékpárral –, nem is igénylik. Emellett fontos megemlíteni – mondta a szakember –, hogy a munkavállalók jó néhány éve kifejezetten elvárják a kerékpártárolók és a kulturált zuhanyzási lehetőség kialakítását. „Ennek oka, hogy a főváros viszonylatában egyre többen választják a biciklit a munkába járáshoz, amelynek az ára esetenként elég borsos, gondoskodni kell a tárolásáról” – közölte Simonyiné Tóth Judit. A szakember ebből kiindulva nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a közeljövőben a kerékpár is a cégek juttatási csomagjának a része lesz.
Ilyen cafeteriaelemet a cégek havi
5-10
ezer forintos ráfordítással is biztosíthatnak
