Készítik a terveket a vizescégek

A negyven hazai víziközmű-cégnek szeptember 30-ig kell beadnia tizenöt évre szóló gördülő, azaz évente frissítendő fejlesztési tervét jóváhagyásra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), amely a dokumentumokat nem vállalatonként, hanem víziközmű-rendszerenként és tervrészenként, három ütemben várja. Tavaly 5383 kérelem érkezett be. A gördülő fejlesztési terv megvalósítása révén az ágazat közművagyonának műszaki állapota megfelelő színvonalú lesz, az adott szolgáltatás pedig folyamatos és költséghatékony a hivatalos cél szerint. Csakhogy nincs rá elég pénz. Ágazati szinten, például a múlt évre, fejlesztésre, pótlásra és beruházásra csak a tervekben megjelölt forrás 60 százalékára nyújtott fedezetet a negyven cég 21,5 milliárd forintnyi díjbevétele, ráadásul további 145 milliárd forintnyi beruházás is előttük állt. A problémára a MEKH mutatott rá Országgyűlési beszámolójában, kiemelve, hogy a használati díj alacsony voltát aligha kompenzálja a mindössze 1,5 milliárd forintos Víziközművek Állami Rekonstrukciós Alapjából lehívható támogatás, amelynek a nagyságát mindenképpen jelentősen meg kell emelni a víziközmű-szolgáltatás díjában megképzett használati díj bevezetéséig.

A víziközmű-szolgáltatók bevétele ma többségében olyan hatóságilag megállapított vagy jogszabály által rögzített díjakból származik, amelyekre a jelenlegi szabályozási környezetben nincs ráhatásuk, így a díjak sok esetben nemcsak tavaly, hanem már évek óta nem fedezték az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés, -tisztítás költségeit. A cégek együttes 2018-as üzemi eredménye állami támogatások nélkül 34,8 milliárd forint mínusz volt. Veszteségeiket a másodlagos tevékenységekből származó bevételeikből igyekeztek mérsékelni, ezek 2018-as együttes nagysága 35,7 milliárd forintot tett ki. Hab a tortán, hogy alig van mozgásterük a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztésére díjtartozás miatt, kintlévőségük a rezsicsökkentés kezdetén kimutatott 15,7 milliárd forintról 2019 nyarára 18,3 milliárd fölé nőtt. Az ágazatot terhelő szektorspecifikus adók közül a közműadó a legnagyobb, az árbevételüknek átlagosan az 5,3 százalékát viszi el.

Dolgozóik keresete a megtartásukat célzó 2019-es béremelés után is csak az energiaszektorban elérhetőnek a 60 százalékát teszi ki. „A víziközmű-ágazatban közép- és hosszú távon a szükséges reformok végrehajtása biztosítaná megnyugtató módon a víziközmű-szolgáltatás biztonságos, minőségi, megfizethető fenntarthatóságát” – áll a jelentésben.