Megújulnak a csatornaszabályok
Az Európai Bizottság felülvizsgálja a szennyvízkezelési irányelvet, amelynek új változatát a hazai szabályozásba is át kell ültetni. Ezzel összhangban felülvizsgálják a hazai jogszabályokat a területet felügyelő Belügyminisztériumtól (BM) kapott információ szerint. A tárca még nem tudott nyilatkozni az általa szükségesnek ítélt változásokról, mert a tagállami álláspont kialakítása folyamatban van – közölte a sajtóosztály.
A május óta tartó felülvizsgálat társadalmi konzultációjában részt vevő Európai Víziközmű Szabályozók Hálózata (WAREG) egyebek mellett fontosnak tartja „a szennyező fizet” elvének érvényesítését, erről a 25 tagú szervezet egyik alapítója, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számolt be. „A szennyező fizet elv a 2011-es víziközműtörvény szerint azt mondja ki, hogy a víziközmű-szolgáltatókat a települési szennyvíztisztító telepekről elfolyó, határérték feletti koncentrációjú tisztított szennyvíz kibocsátása, a gazdálkodó szervezeteket pedig a csatornahálózatba történő ipari és határérték feletti szennyvíz kibocsátása után fizetendő bírság terheli. A kiépült szennyvízelvezető hálózatra rá nem kötött ingatlanokra talajterhelési díj vethető ki” – mutatott rá lapunknak a BM. Egy másik időszerű kérdés, a szennyvíztisztítás után megmaradó tisztított szennyvíz és a tisztított szennyvíziszap kötelező energetikai vagy mezőgazdasági célú hasznosítása kapcsán viszont nincs jogharmonizációs feladat.
A kötelező uniós előírások szerint a kétezres lélekszám feletti településeken vezetékes szennyvízelvezetést kell kiépíteni. A Belügyminisztériumtól megtudtuk, hogy 16 hazai településen folyik ilyen célú beruházás a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásából.
A MEKH országgyűlési beszámolója szerint a múlt év végén 59 településen még közmű (csatorna) nélkül szállították el ideiglenesen a közszolgáltatók a háztartási szennyvizet, bár a beszámolóból nem derül ki, hogy ezek hány fős települések voltak. Az igen, hogy a 28 közszolgáltatóból 21-nek 44 esetben a hivatal által is igazolhatóan keletkezett többletköltsége, ami miatt együttesen közel félmilliárd forint kompenzációt igényeltek. A beszámoló szerint a hazai víziközmű-szolgáltatók árbevétele nagyobbrészt olyan hatósági, illetve jogszabály által rögzített díjakból származik, amelyek sok esetben nem fedezik a költségeket. A megoldás az ágazat közép- és hosszú távú reformja lehet.
