Generációváltás előtt a cégek jelentős része

Koncsek Rita | A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) valamivel több, mint fele, 58 százaléka tekinthető családi vállalkozásnak, és a cégek csaknem negyedének a következő években a legnagyobb kihívás a generációváltás problémája lesz – ez derült ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Vállalkozásfejlesztési Központja, a Budapest LAB friss kutatásából. Az utódlás kérdése a cégek jelentős részét szinte egyszerre fogja érinteni, hiszen többségüket a rendszerváltás környékén alapították, tulajdonosaik-vezetőik pedig most érik el vagy pár éve érték el a nyugdíjkorhatárt. A BGE kutatása szerint félő, hogy megfelelő utód hiányában a generációváltással küzdő cégek akár be is fejezhetik a működésüket.

Statisztikai adatok szerint a generációváltás mindenképpen nagy kockázat, a cégek jelentős többsége – mintegy 70 százaléka – világszinten sem éli túl az utódlás problémáját. A sikeres átadásra való felkészülés pedig még akkor is évekbe telik, ha megvan az ideális és elkötelezett utódjelölt. Ennek ismeretében tragikusnak mondható, hogy a családi cégek 66 százaléka saját bevallása szerint nemhogy írott, de akár csak szóban létező utódlási stratégiával sem rendelkezik.

A kutatás kitért a cégek innovációs tevékenységére is. Az innovációt a koronavírus-krízis sem pörgette fel – mondta Radácsi László, a Családi vállalkozás kutatási program vezetője. A családi vállalkozások túlnyomó többsége csupán az egészségügyi szabályokon változtatott. A következő leggyakrabban említett változás az online értékesítés fejlesztése volt, de ezzel alig 9 százalékuk foglalkozott.

A családi cégek 51 százalékánál a járványnak nem volt jelentős hatása az üzleti tevékenységre, további 5,2 százalékukra pedig egyenesen élénkítően hatott a járvány. Azok a családi vállalkozások, amelyek úgy nyilatkoztak, hogy a koronavírus-járvány első hulláma hatással volt az üzletmenetükre, átlagosan 25 százalékos bevételcsökkenést várnak 2020 végére az év elején tervezetthez képest. A családi cégek a többi kkv-hoz hasonlóan igyekeztek megtartani a dolgozóikat. Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre – a cégek mintegy 60 százalékánál –, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és csökkentett munkaidő bevezetése mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van-e szó – 13 százaléknál volt szükség. A járvány előtt dinamikusan növekvő családi cégek 66,7 százaléka továbbra is kiegyensúlyozott, 25 százalékuk pedig dinamikus növekedésre számít a következő öt évben.

A családi vállalkozások

66

százaléka nem rendelkezik semmilyen utódlási stratégiával