A beruházások következtében jelentős volt a modernizáció az agráriumban

A rendkívüli körülmények, például a koronavírus-járvány, a tavaszi fagyok, az aszályos időjárás, a sertéspestis és a madárinfluenza ellenére Magyarországon – az unióban a negyedik legjobb eredményt elérve – 11,6 százalékkal nőtt a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége. Az Európai Unió egészében közben átlagosan 1,5 százalékkal csökkent a jövedelem – hívta fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozó Nagy István agrárminiszter. Mint rámutatott, a mezőgazdasági jövedelem növekedése annak köszönhető, hogy a kibocsátás 4,8 százalékos bővülése meghaladta a termelési költség 1,3 százalékos emelkedését, valamint nőttek az agrártámogatások is. A kibocsátás bővülése főként a kukorica, a napraforgó, a friss zöldségek, valamint a húsmarha és a tej emelkedő árának és kedvező termelési eredményeinek a következménye. A búza, a repce és a sertés esetében a termésmennyiség csökkenését éppen ellensúlyozta az árak emelkedése, míg a baromfiágazatban (elsősorban a víziszárnyas-ágazatokban) a termelés csökkenése és az árak stabilitása volt jellemző. A kiadásokon belül az energia- és a műtrágyaköltségek csökkenése, valamint a gépfenntartás és a szolgáltatások drágulása volt meghatározó.

Nagy István fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elmúlt évek be­ru­házásainak következtében je­len­tős volt a modernizáció az ága­zatban, ami a hatékonyság nö­vekedésének és a termelés sta­bi­li­tásának köszönhetően hozzájárult a 2020-as kedvező jövedelmező­séghez. Ezért – mutatott rá – a sokféle kihívással tarkított évben is emelkedni tudtak az ágazat főbb mutatói, ami jelzi a mezőgazdaság válságállóságát.

Érdekessége a jövedelemadatnak, hogy a tagállamok többségében – bár nagyon eltérő mértékben – nőtt a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem. A legerőteljesebb emelkedés, 30,2 százalék Litvániában volt, ezt követte 13,2 százalékkal Spanyolország, 13,2 százalékkal Horvátország és 11,6 százalékkal Magyarország.