Világgazdaság

Kevesebb kenyér landol a kukákban, júniusban lehet áremelés

Takarékosabban bánnak a háztartások a kenyérrel, a pandémiával összefüggő korlátozások is visszavetették a fogyasztást, ami miatt a malmok az idén a tavalyinál 15-20 százalékkal kevesebb búzát őröltek.

A malomipari cégeknek – különösen a nagyobb vállalkozásoknak – végül sikerült annyi étkezésibúza-készletet megvásárolniuk, amennyi kitart az újbúzáig – mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Tapasztalatai szerint jelenleg a piacon nincs nagy mozgás, a kereskedők már korábban megvásárolták az exportra szánt árut, most ezek szállítása folyik, elvétve egy-egy takarmányipari cég jelenik meg a színen vásárlóként.

Fotó: Ladóczki Balázs / Nógrád Megyei Hírlap

Ez a piaci csend, és az, hogy a megvásárolt készletek elegendők lesznek, elsősorban annak a következménye, hogy a malmok idén eddig 15-20 százalékkal kevesebb búzát őröltek, mint egy éve ugyanekkor

– mondta Lakatos Zoltán. Ennek a malmok is keresik az okát, a legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy

a fogyasztók takarékosabban bánnak a kenyérrel és a pékárukkal, jóval kevesebbet dobnak ki, mert a pandémia alatt megtanulták, hogy spórolni kell. Sokan elkezdtek otthon kenyeret sütni, ekkor pedig különösen igaz, hogy nem megy a szemétbe kenyér.

Emellett – szintén a pandémia következményeként – hiányoznak a turisták, velük együtt pedig a szállodák, vendéglátóhelyek is, illetve az iskolabezárások miatt a menzák forgalma is apadt. A visszaesés egyébként már a múlt év végén is érződött, akkor azt remélték, hogy karácsonyra felfut a kereslet, de ez elmaradt, csakúgy, mint húsvét, illetve pünkösd előtt. Ez a keresletcsökkenés természetesen a sütőiparra is jellemző.

Fotó: Swen Pförtner / dpa Picture-Alliance via AFP

A malomipari forgalom visszaesésének az a következménye, hogy sokan nem merték meglépni az áprilisra beharangozott áremelést. Mint emlékezetes, akkor azzal indokolták a tervezett lisztáremelést, hogy januárban csak a tervezett drágítás felét tudták érvényesíteni, de mivel tovább drágult az étkezési búza, kénytelenek árat emelni. Lakatos Zoltán szerint így viszont azokkal a lisztátadási árakkal dolgozik az iparág, amelyek legfeljebb minimális nyereséget, de sok esetben veszteséget hoznak.

A lisztáremelés kérdése valószínűleg az aratás után kerül elő ismét, mivel a cégvezető szerint még soha nem voltak olyan magasak az induló búzaárak, mint az idei új termésé, amelyre tonnánként 60-62 ezer forint körül mozognak a jegyzések.

Mivel a jelenlegi lisztár körülbelül 60 ezer forintos búzaárat feltételez – amelynél az ótermés ára magasabb –, ha az induló árról tovább drágul ősszel a búza, a malmoknak lépniük kell.

A vetések kiváló állapotban vannak, a talaj most megfelelő mennyiségű csapadékot kapott. Lakatos Zoltán reményei szerint nagyon nagy baj ezt a búzát már nem érheti, amihez persze az is kell, hogy az esős időben intenzívebben támadó gombabetegségek elkerüljék az állományt. Az elnök-vezérigazgató úgy véli, a vetések állapota alapján a 930 ezer hektáros vetésterületről 4,8-5 millió tonna termés várható.

 

Hajdú Gabona lisztáremelés Lakatos Zoltán búzaárak kenyérfogyasztás