Berlinből szivárgott ki: szétrobbant egy fontos csatorna az EU és az USA között, Putyin érintett
Noha az Európai Unió az újabb, immár 18. szankciós csomagját készíti elő Oroszország ellen, a háttérben egyre nyilvánvalóbb a megosztottság. A német külügy egy bizalmas jelentése szerint teljesen megszűnt az együttműködés az Egyesült Államokkal a szankciók kijátszásának megakadályozásában – írja a Süddeutsche Zeitung.
A május 20-i brüsszeli EU külügyi tanácsülésen David O’Sullivan, az EU szankciós megbízottja kijelentette:
Nincs többé közös fellépés a szankciók érvényesítésében. A G7-es együttműködés lendülete is alábbhagyott.
Trump árnyéka
Több elemző is attól tart, hogy Donald Trump visszatérése az amerikai elnöki székbe még inkább aláássa az Oroszországgal szembeni globális szankciós politikát. Egyes vélemények szerint Trump akár már holnap is újranyitná az üzleti csatornákat Moszkvával. A zöldpárti EP-képviselő, Sergey Lagodinsky figyelmeztetett:
„Az USA volt a globális szankciós rendszer motorja. Ha Washington normalizálja a viszonyát Moszkvával, azzal véget vethet az egész nemzetközi szankciós rezsimnek.”
Működnek-e a szankciók?
A Brüsszelben készült jelentés szerint ugyanakkor a szankciók hatása Oroszország gazdaságában már érzékelhető. Az EU több sikert is elért a hadiipari termékek exportjának visszaszorításában, főként olyan harmadik országokban, mint Örményország, Szerbia, Üzbegisztán és India.
Problémásnak számítanak viszont a kazahsztáni, törökországi és emirátusokbeli útvonalak. A jelentés szerint azonban Kína és Hongkong maradtak a fő csatornák a szankciók kijátszására – a kínai kormány a szankciós kijátszások 80 százalékáért felel. Emellett uniós vállalatok is részt vesznek az illegális kereskedelemben, ami gyengíti Brüsszel tárgyalási pozícióját.
A kínai szerepvállalást az ukrán hírszerzés is megerősítette. Oleh Ivascsenko, az ukrán külföldi hírszerzés igazgatója szerint Kína szerszámgépeket, lőport, vegyszereket és alkatrészeket szállít orosz hadiüzemeknek. Legalább húsz gyárat azonosítottak.
Az EU már 2024 decemberében szankciókat vezetett be hét kínai cég és magánszemély ellen, de pontos adatokat továbbra sem közöltek.
Pozitívumként említi a jelentés, hogy az EU előrelépett az orosz szankciókat kijátszó tengeri flotta ügyében is. David O’Sullivan azonban további lépéseket sürget, különösen azokkal a kikötőkkel szemben, amelyek gyakran fogadnak ilyen hajókat – például Törökország, India és Malajzia esetében.
A következő uniós szankciócsomag várhatóan az orosz energiapiacot és bankszektort célozza majd. Hogy az Egyesült Államok csatlakozik-e ehhez, az egyre kétségesebb.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.