Ismét nagyot nőtt a faktoringpiac
Megközelítette az 590 milliárd forintot az első negyedéves faktorált forgalom a magyarországi piacon, ami 27,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Magyar Faktoring Szövetség által közzétett statisztikából. A bruttó faktorált állomány 32,1 százalékkal 254,1 milliárd forintra bővült a tagvállalatoknál, miközben a nettó állomány csaknem egyharmadával emelkedett, és 218,8 milliárd forintot tett ki.
Az ügyfélszám igen látványosan emelkedett az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ami arra utal, hogy a kisebb hazai vállalkozások is egyre szívesebben választják ezt a finanszírozási formát. Az ügyfélszám – 45 százalékos megugrás után – 3500 felett járt az első negyedévben, de az aktív státuszú partnerek száma is elérte a 2900-at, ami 60 százalékos éves bővülés.
Bár az első negyedéves adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de ha az év hátralévő részében nem jön hirtelen törés, az idén újabb forgalmi rekord születhet a piacon. A 2018-as és az azt megelőző évekből származó adatokat nézve viszont nincs ok feltételezni, hogy hirtelen fordulat következne a hazai piacon, hiszen az elmúlt időszakban végig egyenletes és dinamikus volt a növekedés. A tavalyi forgalom több mint 2220 milliárd forintot ért el, ez – amellett, hogy 19,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – új rekord.
Az adatok szerint változatlanul nagyon koncentrált a hazai piac: tavaly az öt legnagyobb szolgáltató a forgalom 91 százalékát adta, az első tíz pedig a 99 százalékát. A szolgáltatók között továbbra is erős a bankok és a banki hátterű szolgáltatók dominanciája: a tavalyi forgalom alapján legnagyobb három szereplő – OTP, UniCredit, CIB – is ebbe a csoportba tartozik, de a legnagyobb tíz szolgáltató közül is csak kettő nem banki hátterű.
Tavaly némileg átalakult az ügyfelek ágazati megoszlása. A legszembetűnőbb változás, hogy a kereskedelemben érdekelt vállalatok részesedése 54-ről 37 százalékra olvadt egy év alatt a teljes forgalmon belül, miközben az ipar súlya 16-ról 23, az építőiparé pedig 1-ről 5 százalékra emelkedett. Javította pozícióit a szolgáltatási ágazat is, a súlya 19-ről 23 százalékra ugrott. Az ügyfélméret szerinti megoszlásnál is érezhető változások történtek, például a nagyvállalatok részesedése 42 százalékra esett az egy évvel korábbi 57-ről, miközben a középvállalatoké 30-ról 44 százalékra emelkedett.
