11. old. Fókusz
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a napokban meghozott határozatában szigorúan korlátozta a különbözeten alapuló befektetési ügyletek (CFD – contract for difference) mint származtatott pénzügyi termékek lakossági forgalmazását. A jegybank a terméket spekulatívnak és kiemelten kockázatosnak nevezte. A magyar központi bank azt követően lépett, hogy lezárult a CFD-kkel kapcsolatos uniós termékintervenció, és a szabályozás a nemzeti felügyeleti hatóságokhoz került át.
A határozat ismertetését megelőzően először is azt kell tisztázni, hogy egyáltalán mit jelent a CFD-kereskedés, hiszen a termék a befektetők körében viszonylag alacsony ismertségnek örvend. CFD-kereskedés esetén a szerződő felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy termék nyitó- és záróára közötti különbözetet elszámolják egymás között. A CFD egy származtatott, azaz derivatív termék. Azért származtatott, mert az árát valamilyen alaptermék (például részvény, részvényindex, kötvény, kamat, árucikk) határozza meg. Árazása követi az alaptermék árfolyamának a mozgását. A CFD-vel való kereskedéssel ennek az alapterméknek az ármozgására spekulálhatunk anélkül, hogy az alapterméket birtokolnánk. CFD-kereskedés eső és emelkedő ármozgásban is lehetséges. Ráadásul tőkeáttételes ügyletről van szó, azaz a rendelkezésünkre álló tőkénél nagyobb méretű üzleteket is köthetünk. A termék fontos jellemzője, hogy az ügylet nem a piacon jön létre, hanem a befektető és a bróker között.
A terméket éppen a tőkeáttétel miatt tartják kockázatosnak, hiszen ez azt jelenti, hogy ha például egy részvényben fantáziát lát a befektető, akkor nemcsak a megvásárlásával részesülhet a várható áremelkedésből, hanem a részvényt követő CFD megvételével is. Ha mondjuk egy Amazon-részvény ára 1000 dollár, és abból valaki egyet megvesz, akkor 1000 dollárt kell mozgósítania. Ha a részvény kurzusa megugrik 20 százalékkal, akkor a befektető keresett 200 dollárt a befektetésén. Ugyanez CFD-termék megvásárlása esetén a következőképpen néz ki. Ha a tőkeáttétel tízszeres, akkor az 1000 dollár értékű részvény megvásárlása helyett a befektető indíthat egy ugyanolyan méretű CFD-tranzakciót, amiért a bróker csak 100 dollárnyi fedezetet kér. Ha ugyanúgy 1200 dolláron száll ki a befektető, akkor megint csak 200 dollár nyereséget ér el, viszont a 100 dolláros befektetéséhez képest ez 200 százalékos nyereséget jelent. Természetesen, ha az Amazon árfolyama 20 százalékkal csökken, akkor – a járulékos költségekkel most nem kalkulálva – a részvénybefektetéssel 20, a CFD-ügylettel pedig 200 százalékos veszteséget szenvedhet el a pénzét kockáztató intézmény vagy magánbefektető. Alapesetben ez azt jelenti, hogy nem csupán a befektetett 100 dollárját veszíti el az ügyfél, hanem további 100 dollárt kell még fizetnie a brókernek. Ez volt az a momentum, amiért az uniós hatóság és az MNB (lakossági ügyfelek esetében) szükségesnek látta a korlátozást. A különleges védelmet másrészt az is indokolja, hogy a befektető egy brókerrel, azaz egy pénzügyi ismeretekkel rendelkező specialistával áll szemben. A bróker határozza meg az árat, ezért akár kisebb eltérések is előfordulhatnak az egyes cégek árjegyzései között.
A Nemzeti Bank a határozatában a lakossági ügyfeleket egyrészt a túlzott kockázatvállalástól óvja azzal, hogy előírja a megfelelő mértékű kezdeti fedezet meglétét, valamint azt is, hogy legfeljebb 30-szoros tőkeáttétel legyen elérhető a magánszemélyek számára. Másfelől különböző technikai előírásokkal védi a lakossági ügyfeleket a negatív számlaegyenlegtől, azaz attól, hogy a számlán lévő összegen felül további befizetésekre legyen köteles. Ezenkívül az MNB határozata korlátozza a CFD-kereskedés marketingjét, és tiltja a lakossági ügyfelek bónuszokkal és más juttatásokkal való ösztönzését a CFD-kkel történő üzletkötésekre.
Hasznosak a korlátozások
Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője
A CFD népszerűsége nagyot nőtt az elmúlt évtizedekben, és fontos eleme lett a pénzügyi piacoknak, miután számos olyan előnyt biztosít, amelyet a többi termék kereskedésével nem vagy csak korlátozottan lehet elérni. A CFD-k Londonban terjedtek el a leggyorsabban, miután ott a részvénykereskedés utáni illetékfizetést is meg lehetett spórolni az új termékkel. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a CFD valódi előnye az, hogy ezzel az eszközzel egyszerűbben lehet a piac esésére spekulálni, illetve a tőkeáttétel lehetősége is kedvező, ha megfelelő kockázatkezeléssel párosul. Később kialakultak az azonnali indexeket követő CFD-k is, amelyek átláthatóbb és könnyebb hozzáférést biztosítottak, mint a határidős indextermékek. A CFD természetesen kockázatokkal is jár, és elsősorban ezért került a szabályalkotók fókuszába az elmúlt években. Ám én úgy gondolom, hogy nem a termékkel van a probléma, hanem a korlátok és megfelelő tájékoztatás nélküli használatával.
Czirják Gábor, az Erste Befektetési Zrt. termékmenedzsere
A CFD-termékek helyesen alkalmazva megfelelők lehetnek egy portfólió diverzifikálására, a tőzsdei visszaesések fedezésére – hiszen a legtöbb CFD-termékben short pozíció is felvehető – vagy rövid távú spekulációhoz, mert a tőkeáttétel miatt ezen termékkör magában hordozza a nagy nyereség lehetőségét is. Ez azonban veszélyeket is rejt, ezért szolgáltatóként kiemelten fontosnak tartjuk az ügyfelek előzetes tájékoztatását és edukációját, kitérve a kockázatokra és a költségekre. A részvénykereskedéssel szemben fontos különbség, hogy a befektető nem vagy csak korlátozottan rendelkezik az adott értékpapírhoz kapcsolódó jogokkal. Például az osztalékra – long pozíció esetén – jogosult, ugyanakkor a közgyűlésen nem vehet részt. Indexkövető CFD-termékekkel
a DAX, a Nasdaq vagy akár az S&P 500 árfolyamváltozásaiból is egyszerűen profitálhatunk. Ezekkel akár napi 22 órában van lehetőség kereskedni, ráadásul a határidős kontraktusoknál jóval kisebb méretű pozíciók is nyithatók.
Forster Péter, a Concorde Értékpapír Zrt. online-üzletágának vezetője
A CFD egy olyan befektetési eszköz, amellyel egy mögöttes termék árváltozására fogadhat a befektető. Előnye, hogy viszonylag kis összeg letétbe helyezésével nagyobb pozíciót lehet felvenni, ezzel például egy 1 százalékos árváltozás
a mögöttes termékben 10 százalékos hozamot jelenthet a letétre vetítve. A hátránya ugyanez, kedvezőtlen irányú árelmozdulás esetén. A Concorde ügyfelei körében a legnépszerűbbek az indexkövető CFD-k (S&P 500, DAX), de devizapárokra euró-forint és egyedi részvényekre is van CFD (Apple, BMW). Az ilyen termékeknél azonban a CFD-pozíció nyitva tartásának napi finanszírozási költsége van. Ezért ha az ügyfél néhány hétnél hosszabb pozícióban gondolkodik, azt szoktuk javasolni, hogy érdemesebb magát a részvényt megvennie. Napon belüli vagy néhány napos kereskedés esetén viszont a CFD-k tranzakciós költségei jóval kedvezőbbek. Az alacsony tranzakciós költség és a tőkeáttételes kereskedés mellett a termék harmadik nagy előnye, hogy a CFD-vel nagyon egyszerű áresésre játszani.
Nagy Tamás, a KBC Equitas értékesítési vezetője
A Grand Hotel, mint a neve is mutatja, a nagyvilági élet úri illúzióját hozta el a Szaharába – írta Rejtő Jenő nyolcvan éve.
A hasonló illúziókat keltő CFD-kereskedés esetében több negatív körülmény együttállása vezetett el végül tavaly az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság augusztusi korlátozásához, amelyet a Magyar Nemzeti Bank most átvett. A termékkel való kereskedés azért bizonyult népszerűnek, mert egyrészt alacsonyak voltak a letéti követelmények, másrészt óriási reklámkampány épült köré, és könnyen elérhető volt a különböző kereskedési platformokon. Ám a makacs tények határozzák meg a valóságban felmerülő kockázatokat – például a tőkeáttétel mértéke, a partnerkockázat, a kereskedés költségeinek összetett szerkezete és a kockázatkezelés hiánya. Végül, a nonstop online elérés okozta addikció. Ezek együttesen felelősek az ügyfelek 70-80 százalékos átlagos veszteségéért. Joggal remélhetjük, hogy a szabályozói környezet szigorítása javítja a termék hosszú távú megítélését.
