Vörösbe borultak a piacok az iráni háború miatt – csak az arany csillog, egekbe szökik az olajár
Az Irán elleni amerikai–izraeli támadás után eséssel indították a kereskedést az ázsiai tőzsdék, miközben ahogy az várható volt, kilőtt az olajár. A Brent olajfajta több mint egy éve nem látott csúcsra ért, miután több mint 8 százalékos drágulás után a hordónként 80 dolláros szintet közelíti az árfolyam.
Zuhannak a piacok, egekben az olaj- és a gázár
Az ázsiai tőzsdék mellett az amerikai és európai határidős indexek is vesztettek értékükből, ami arra utal, hogy nyitáskor lefelé indulhatnak. A Hormuzi-szoroson keresztül haladó forgalom is szinte teljesen leállt. A Perzsa-öböl kijáratánál található szoroson keresztül halad a globális olaj- és LNG-kínálat mintegy 20 százaléka. Az olaj árfolyama annak ellenére lőtt ki, hogy már a konfliktus kezdete előtt is jelentős dráguláson ment keresztül.
A TTF holland gáztőzsdén a gázár mintegy negyedével ugrott meg a hétfői nyitáskor.
Az európai gázár így 40 euró/megawattóra szint körül mozgott, ez azonban messze van még az orosz–ukrán háború kezdetén elszabadult árfolyamoktól, amikor 300 euró fölé is ugrott az árfolyam.
A kockázatos eszközökből menekülő befektetők ismét az aranyban találtak menedéket, a nemesfém több mint 2 százalékot drágult, ahogy erősödött a dollár is, ami nem tett jót a forintnak sem. A magyar fizetőeszköz a 379-es szintig gyengült az euróval szemben , míg a dollár 324,m5 forint körüli árfolyamon mozgott.
Elemzők szerint az eladási hullám még nem feltétlenül jelent vételi lehetőséget, hiszen a helyzet tovább eszkalálódhat és a Hormuzi-szoros akár tartósan zárva maradhat, ami negatívan hathat számos eszköz árfolyamára – írja a Bloomberg.
Nem tudni, meddig folytatódik a háború
Egyelőre ugyanis mind az Egyesült Államok, mind Irán részéről ellentmondásos nyilatkozatok érkeznek azzal kapcsolatban, hogy a felek visszaülnek-e a tárgyalóasztalhoz. Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy a légi csapások addig folytatódnak, amíg a célokat el nem érik, ám azt is mondta, hogy az új iráni vezetés hajlandó tárgyalni. Hasonlóképp
Iránból is érkeztek jelentések arra vonatkozólag, hogy Teherán tárgyalóasztalhoz ülne, ám Ali Laridzsani, a perzsa ország biztonsági vezetője kizárta a tárgyalásokat Washingtonnal.
Mindeközben a részvény- és hitelpiacokon egyre erősödnek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek is, hiszen sokan vélik úgy, hogy a technológia számos iparág üzleti modelljét felborítja. Mindez pedig a különböző hitelek egészségét is veszélyezteti. Ugyanakkor, ha az MI nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor az adatközponthitelek életképessége kerülhet veszélybe.
