Az idegenforgalmat is berobbanthatja a Budapest–Belgrád-vasútvonal – így alakultak a két ország közötti kapcsolatok

Több évig tartó munkálatok és hosszas előkészítés után február 27-én megindult a forgalom a Budapest–Belgrád-vasútvonalon. Utazni egyelőre még nem tudunk a vonatokon, pénteken ugyanis csak a teherforgalom kapta meg a zöldlámpát, azonban a személyforgalom elindítására is már csak néhány hetet kell várnunk. Az utasforgalom indulását március 14-re tervezik. Kérdés, hogy mekkora utasforgalomra számíthatunk az új vasúti pályán. Ennek jártunk utána.

A Szerb Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben mintegy 60 ezer vendég érkezett Magyarországról a szerbiai szálláshelyekre és közel 130 ezer vendégéjszakát töltöttek el ott éves szinten. A vendégek száma 2 százalékkal emelkedett 2024-hez képest – írta lapunknak küldött válaszában a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Fordított irányba nagyobb volt eddig az érdeklődés, ugyanis a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján 2025-ben több mint 163 ezer vendég érkezett Szerbiából a magyar szálláshelyekre, és több mint 319 ezer vendégéjszakát töltöttek el. A szerbiai vendégek száma 4 százalékkal haladta meg a 2024-es adatot. A Szerbiából érkező szálláshelyi vendégforgalom csaknem harmada (30 százalék) a három téli hónapban valósul meg.

A korábbinál jóval gyorsabb közvetlen vasúti összeköttetés, főleg a tervezett versenyképes áron, tovább erősítheti az utazási kedvet.

Látnivalók széles köre a határ mindkét oldalán

Az MTÜ adatai szerint a magyar turisták kedvenc szerbiai úti céljai elsősorban a földrajzilag közeli, kulturálisan ismerős és városlátogatásra alkalmas helyek közül kerülnek ki. A legnépszerűbb térség egyértelműen a Vajdaság, ezen belül is Szabadka és Palics, amelyek erős magyar történelmi kötődéssel, szecessziós városképpel és könnyű elérhetőséggel rendelkeznek. Ezek tipikusan rövid, hétvégi kiruccanások célpontjai.

Szintén kiemelt szerepet játszik Újvidék, amely kulturális programjai, Duna-parti fekvése és barátságos városi hangulata miatt kedvelt, gyakran Belgráddal kombinált úti cél. Belgrád önálló városlátogatásként is egyre vonzóbb a magyar turisták számára, a szerb főváros történelmi látnivalói, gasztronómiája és pezsgő éjszakai élete miatt főként fiatalabb és aktívabb utazók körében népszerű.

A Vajdaság kisebb városai (például Zenta, Zombor vagy Sremski Karlovci) inkább kulturális és családi kötődések mentén jelennek meg, míg a szerbiai természeti célpontok (Fruska Gora, Vaskapu, Tara) egyelőre szűkebb, de növekvő érdeklődésre tartanak számot. Összességében a magyar turisták szerbiai utazásait a földrajzi közelség, az ismerősség és a rövid tartózkodási idő jellemzi.

A Szerbiából érkező szálláshelyi vendégek 58 százaléka (96 ezer vendég) Budapestre érkezett 2025-ben, további 20 százalék (32 ezer vendég) pedig határhoz legközelebbi magyar nagyvárosban, Szegeden és környékén szállt meg. Szerbiából a legtöbb vendégforgalmat Budapest után Szegeden, Mórahalmon, Győrben, Makón, Pécsen és Gyulán regisztrálták.

Ezt tudjuk eddig a Budapest–Belgrád-vasútvonal jegyárairól

Bár a személyforgalom indulására még várnunk kell néhány hetet, már most sokakat érdekel, hogy mennyiért vonatozhatunk majd a két főváros között. Azonban a jegyár kapcsán eltérő kommunikáció jelent meg:

• Aleksandra Sofronijevic szerb miniszter korábban 32 eurós jegyárról beszélt, dinárban fizetendő ellenértékkel;
• ezzel szemben a magyar kormány körülbelül 26 eurós árat említett.

A cél mindkét oldalon az, hogy a vasút versenyképes alternatívát kínáljon az autós és légi közlekedéssel szemben.

Az ellentmondást február elején, a Világgazdaságnak küldött levelében tisztázta az Építési és Közlekedési Minisztérium.

„A magyar fél olcsóbb, 25 euró körüli díjszabásra tett javaslatot az egyelőre kicsit magasabb árszint mellett érvelő szerb társvasútnak. A menetrend, illetve a BuBe-díjtermék árának véglegesítése ugyanakkor még nem történt meg, arra a személyforgalom – március közepére tervezett – indulásából visszaszámolt közzétételi előírásoknak megfelelően kerül majd sor” – írta válaszában a szaktárca.

Hasonlóról beszélt Szijjártó Péter is. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy a jegyárat 26 eurótól lehet kalkulálni, amellyel a szerb és a magyar főváros között villámgyorsan lehet majd közlekedni.