Rémisztő fordulat a külkereskedelemben: januárban szinte eltűnt a többlet – sehol a decemberi lendület
Az év eleji külkereskedelmi adatok érdemi fordulatot jeleznek a tavalyi bázishoz képest: a kivitel visszaesett, a behozatal nőtt, az egyenleg pedig látványosan romlott. A Központi Statisztikai Hivatal 2026. március 2-án közzétett gyorsjelentése szerint 2026 januárjában mindössze 12 millió eurós (mintegy 4,8 milliárd forintos) többlet alakult ki a termék-külkereskedelemben, ami 756 millió euróval (közel 290 milliárd forinttal) marad el az egy évvel korábbitól.

A részletes adatok alapján a kivitel értéke 11,5 milliárd eurót (4407 milliárd forint), a behozatalé szintén 11,5 milliárd eurót (4402 milliárd forint) tett ki januárban. Euróban számolva az export értéke 4,5 százalékkal csökkent, miközben az import 2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A volumenadatok ennél is markánsabb képet mutatnak: naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 6,8 százalékkal esett vissza, a behozatalé 5,1 százalékkal bővült.
Havi összevetésben sem kedvező a kép. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint az export volumene 3,2 százalékkal maradt el a 2025. decemberitől, miközben az import 4,3 százalékkal meghaladta azt. Ez arra utal, hogy
az év elején a belső kereslet importigénye erősebb lehetett, miközben a külső piacokon mérsékeltebb volt a magyar termékek iránti kereslet.
Az árhatások ugyanakkor részben ellensúlyozták a volumenromlást. A külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala az exportban 1, az importban 7 százalékkal csökkent egy év alatt, a cserearány 6,4 százalékkal javult. Ebben szerepet játszott az árfolyammozgás is: a forint az euróval szemben 6,7, a dollárral szemben 18 százalékkal erősödött az előző év azonos időszakához képest. Az erősebb hazai fizetőeszköz mérsékelte az importárakat, ami javította a cserearányt, ugyanakkor az exportőrök forintban számolt bevételeit visszafoghatta.
Árucsoportok szerint vegyes a kép. A gépek és szállítóeszközök exportvolumene 6 százalékkal csökkent, miközben importjuk 12 százalékkal nőtt. Ez az árufőcsoport az exportoldalon 3,2 százalékponttal járult hozzá a teljes volumencsökkenéshez, az importban pedig 5,3 százalékponttal erősítette a növekedést. A feldolgozott termékek kivitele 18 százalékkal, behozatala 7,9 százalékkal esett vissza, ami az export esetében jelentős, 5,5 százalékpontos negatív hozzájárulást jelentett.
- Az energiahordozók esetében az export volumene 10 százalékkal csökkent, az importé 9,8 százalékkal nőtt.
- Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek kivitele 5,7 százalékkal, behozatala 13 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest, ami az importoldalon fékezte a teljes volumennövekedést.
Földrajzi bontásban az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitel volumene 10 százalékkal csökkent, az onnan érkező behozatalé 1,9 százalékkal mérséklődött. Az uniós relációban így 661 millió eurós (mintegy 250 milliárd forintos) többlet keletkezett, ami 597 millió euróval kisebb az egy évvel korábbinál. Az export 76, az import 70 százaléka továbbra is ebben a viszonylatban bonyolódott.
Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene szintén 10 százalékkal csökkent, miközben az import 8,9 százalékkal nőtt.
Az egyenleg ebben a körben 648 millió eurós (mintegy 245 milliárd forintos) hiányt mutatott, ami 159 millió euróval rosszabb az egy évvel korábbinál.
A januári adatok alapján tehát a külkereskedelmi többlet gyakorlatilag eltűnt, miközben a szerkezetben is elmozdulás látható: a beruházási javakhoz köthető import erősödése és a feldolgozott termékek kivitelének visszaesése egyaránt formálja az egyenleget. A következő hónapok adatai dönthetik el, hogy egyszeri év eleji korrekcióról vagy tartósabb trendfordulóról van-e szó a magyar külkereskedelemben.
Mélyrepülés a tavalyi év vége után
A 2025. decemberi növekedés után 2026 januárjában éles fordulat látszik a külkereskedelemben: a 333 millió eurós (mintegy 130 milliárd forintos) többlet 12 millió euróra (4,8 milliárd forintra) zsugorodott. Míg decemberben az export és az import volumene is emelkedett éves alapon,
januárban a kivitel már 6,8 százalékkal csökkent, miközben a behozatal 5,1 százalékkal nőtt.
A havi dinamika is megfordult: decemberben az export még bővült, januárban viszont már visszaesett, az import pedig ismét emelkedett. Az év eleji adatok így egyértelműen gyengébb külső keresletet és erősödő importigényt jeleznek a decemberi állapothoz képest.


