Menekülnek a szállítmányozási társaságok a Közel-Keletről: teljes sokkban a piac, újabb áremelkedési hullám jöhet
A közel-keleti katonai eszkaláció néhány nap alatt nemcsak a térség biztonsági helyzetét, hanem a globális szállítmányozást és az energiapiacokat is érdemben befolyásolni kezdte. A hétvégi amerikai és izraeli csapások Irán ellen, majd az ezt követő kölcsönös támadások hatására a világ legnagyobb konténeres hajóstársaságai sorra módosítják útvonalaikat, miközben az olajár emelkedik, a légi közlekedés akadozik és a konfliktus újabb országokat érint.
Afrika felé terelik a hajókat a legnagyobb szállítmányozási társaságok
A dán Maersk, a német Hapag-Lloyd és a francia CMA CGM egyaránt bejelentette, hogy a romló közel-keleti biztonsági helyzet miatt elkerüli a Szuezi-csatorna térségét és a Hormuzi-szorost. A Maersk közlése szerint a Bab el-Mandeb-szoroson – mely a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl között húzódó stratégiai átjáró – ideiglenesen felfüggesztik az áthaladást. Ez az útvonal kulcsfontosságú a Szuezi-csatorna eléréséhez, mely Ázsia és Európa között a leggyorsabb tengeri összeköttetést biztosítja – számolt be róla a The Wall Street Journal.
A társaság közölte:
- a Közel-Kelet–India és a Földközi-tenger, illetve az Egyesült Államok keleti partja közötti járatokat további értesítésig a Jóreménység foka felé terelik.
- Emellett a Hormuzi-szoroson történő átkeléseket is felfüggesztették, ami az Arab-öböl kikötőit érintő forgalomban késéseket és menetrendi módosításokat okozhat.
A Hapag-Lloyd hasonló döntést hozott: a térségben zajló konfliktus és a Hormuzi-szoros hivatalos lezárása miatt minden áthaladást felfüggesztett ezen a vízi úton. Az India–Közel-Kelet–Földközi-tenger útvonalon közlekedő hajóit szintén Afrika megkerülésével irányítja át. A CMA CGM arról számolt be, hogy 14, a Perzsa-öbölben tartózkodó hajóját, valamint további hét, a térség felé tartó egységét azonnal biztonságos kikötők felé irányította. A vállalat szerint
a Szuezi-csatornán történő áthaladás határozatlan időre szünetel, a hajókat a Jóreménység-foka felé terelik.
A mostani döntések azért is jelentősek, mert a hajóstársaságok csak nemrég tértek vissza a térségbe, miután több mint két éven át elkerülték a Vörös-tengert a jemeni húszi fegyveresek támadásai miatt. A mostani eszkaláció ismét megdrágíthatja és meghosszabbíthatja az Ázsia és Európa közötti szállítási időt, ami a globális ellátási láncokban is fennakadásokat okozhat.
Kiszélesedő konfliktus: Izrael, Irán és a Hezbollah is támad
A tengeri útvonalak átrendeződése közvetlenül összefügg a térségben zajló katonai műveletekkel. Izrael hétfőn újabb légi csapásokat indított Irán ellen, és támadásait kiterjesztette a Libanonban működő, Irán által támogatott Hezbollah fegyvereseire is. Az izraeli hadsereg közlése szerint a bejrúti déli elővárosokban lévő, Hezbollah-ellenőrzés alatt álló célpontokat támadták, valamint magas rangú fegyveres vezetőket is célba vettek. A libanoni állami hírügynökség első összesítése alapján a csapásokban 31 ember vesztette életét és 149-en megsérültek.
Irán ezzel párhuzamosan újabb rakétahullámot indított izraeli célpontok ellen.
Az iráni Forradalmi Gárda közlése szerint Tel-Aviv kormányzati negyedét, valamint katonai és biztonsági létesítményeket támadtak Haifában és Kelet-Jeruzsálem térségében.
Izrael több városában – köztük Tel-Avivban és Jeruzsálemben – légiriadót rendeltek el.
Az izraeli vezérkari főnök, Ejal Zamir jelezte: a Hezbollah elleni műveletek elhúzódhatnak, több napig is tarthatnak. Az izraeli hadsereg közlése szerint a légierő légi fölényt alakított ki Teherán felett, és hírszerzési, katonai, valamint biztonsági központokat vett célba.
Az Egyesült Államok részéről Donald Trump elnök több nyilatkozatban jelezte:
az amerikai–izraeli hadműveletek akár négy hétig is folytatódhatnak.
A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője szerint a Epic Fury fedőnevű művelet változatlan intenzitással zajlik tovább. Az amerikai hadsereg közlése alapján szombat óta több mint ezer iráni célpontot támadtak repülőgépekkel és hadihajókkal.
A konfliktus más országokra is átterjedt. Kuvait légvédelme ellenséges drónokat fogott el, Katar fővárosában, Dohában, valamint Dubajban és az Egyesült Arab Emírségek több pontján robbanásokat jelentettek. Cipruson dróntámadás érte a brit királyi légierő akrotíri támaszpontját; személyi sérülés nem történt, de az incidens a konfliktus látványos eszkalációját jelzi.
Piaci sokk: kilőtt az olaj, zuhannak a tőzsdék
A közel-keleti feszültség azonnal begyűrűzött a pénz- és árupiacokra. Az Irán elleni amerikai–izraeli támadást követően az ázsiai tőzsdék eséssel indították a hetet, és az amerikai, valamint európai határidős indexek is mínuszba fordultak, ami globális kockázatkerülési hullámra utal.
A befektetői reakció leglátványosabban az energiahordozók piacán jelent meg.
A Brent típusú kőolaj ára több mint 8 százalékos emelkedést követően hordónként megközelítette a 80 dollárt (mintegy 29 000 forint), ami több mint egyéves csúcsot jelent.
Az árrobbanás annak ellenére következett be, hogy a jegyzés már a konfliktus előtt is emelkedő pályán volt. A piacok attól tartanak, hogy a Hormuzi-szoros tartós lezárása esetén érdemi kínálati sokk alakulhat ki, hiszen a globális olaj- és cseppfolyósított földgázkínálat mintegy ötöde ezen az útvonalon halad át.
A földgázpiacon is azonnali reakció látszott. A holland gáztőzsdén, a TTF-en a jegyzés mintegy 25 százalékkal ugrott meg hétfőn, 40 euró/megawattóra (hozzávetőleg 15 500 forint/megawattóra) körüli szintre. Ez ugyan jelentős elmozdulás, de egyelőre elmarad az orosz–ukrán háború kezdetén látott extrém áraktól, amikor a jegyzés 300 euró/megawattóra (akkori árfolyamon mintegy 115-120 ezer forint/megawattóra) fölé is emelkedett.
A kockázatos eszközökből menekülő befektetők ismét a hagyományos menedéknek számító arany felé fordultak: a nemesfém ára több mint 2 százalékkal emelkedett. A dollár erősödése ugyanakkor nyomást helyezett a feltörekvő piaci devizákra, köztük a forintra is. A magyar fizetőeszköz az euróval szemben a 379-es szintig gyengült, míg a dollár árfolyama 324,5 forint körül mozgott.
Most még sürgetőbb a Barátság kőolajvezeték ügye
Az iráni konfliktus nyomán évtizedek óta nem látott olajpiaci válság körvonalazódik, miután az amerikai–izraeli csapások és a teheráni megtorlás a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalát sodorta veszélybe. A Hormuzi-szoros esetleges tartós lezárása a globális olajkínálat mintegy ötödét érintheti, ami meredek áremelkedést és súlyos ellátási zavarokat idézhet elő. Bár teljes blokád egyelőre nem történt,
már a kockázat puszta ténye is drágítja a szállítást és emeli a jegyzéseket a nemzetközi piacokon.
A kialakult helyzetben Magyarország számára különösen felértékelődik a szárazföldi ellátás szerepe, mindenekelőtt a Barátság kőolajvezetéken érkező import. A tengeri útvonalak bizonytalanná válása és az ukrán tranzit körüli viták miatt a Barátság vezeték ügye az energiabiztonság szempontjából minden korábbinál sürgetőbbé vált.
Megerősítették: meghalt Irán legfőbb vezetője, bombázás alatt Dubaj
Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat hajtott végre Iránban szombat hajnalban. Az iráni válasz hamar megérkezett: visszatámadott az izraeli területekre. A zsidó állam már a műveletek elején szükségállapotot hirdetett, számítva az iráni megtorlásra. A katonai műveletekben életét vesztette Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah is.
Ali Hamenei halálát az iráni állami média is megerősítette. Hozzátették, hogy átmenetileg egy háromtagú vezetői tanács veszi át Irán irányítását. A testület élén Maszúd Peszeskján elnök, Mohszeni Ejei Gholámhoszein igazságügyi vezető, valamint az Őrök Tanácsának egyik tagja áll.
