Török projekt forgathatja fel az e-autók piacát

Recep Tayyip Erdogan elnök a törökök hatvanéves álmát valósítja meg azzal, ha az utolsó csavarig saját fejlesztésű autók révén függetleníti az országot a világtól. A pénteken hivalkodó külsőségek közepette leleplezett elektromos hajtású prototípusok – egy városi terepjáró és egy szedán – kívülről tetszetősek, a menetteljesítményükről azonban nem sokat tudni, mert az elnök a tesztvezetés alatt nem lépte túl a tíz kilométer per órás tempót. A TOGG néven futó típusra biztos jövő vár, Ankara máris harmincezret rendelt belőle, pedig Bursában csak 2022-ben indul be a sorozatgyártása. Az állami hátszéllel indított projekt a következő évtizedben 3,7 milliárd dollárjába kerül a részt vevő öt cégnek, amely vegyes, de tőkeerős hátteret biztosít ahhoz, hogy Erdogan betarthassa az ígéretét.

Az önálló autógyártásba önkéntesen való beszállás a presztízsokokat leszámítva nehezen összeegyeztethető a Turkcell mobilszolgáltató vagy a Vestel tévégyártó anyacége (Zorlu) profiljával, szerepvállalásukat épp ezért masszív árfolyameséssel honorálták a piacon. Reagálva egyúttal arra, hogy az állam a projektet adókedvezményekkel és a helyi infrastruktúra kiépítésével támogatja, a kockázatokat viszont a résztvevők, például az itt összeszerelést végeztető külföldi cégek – Ford, Fiat Chrysler, Renault, Toyota, Hyundai – vállalják. Emlékezetes, hogy a kurdok elleni török agresszió miatt a Volkswagen más helyszínt keres az eredetileg ide tervezett gigantikus, elektromos autókat gyártó üzeme számára. A Török Autógyártó Kezdeményezés Csoport, azaz a TOGG az említettek mellett a török–katari befektetési alapot (BMC) és két, autóiparhoz több szálon kötődő holdingot (Anadolu és Kiraca) fog össze. Erdogan elképzelései szerint az évi 175 ezres kapacitású üzem exportra is termel majd, és a TOGG-ból válhat Európa Teslája.

A Tesla a saját útját járja, potenciális riválisok egyelőre nem veszélyeztetik a piacát. A cég első külföldi gyárában már javában folyik a termelés. A sanghaji Gigafactoryt rekordidő, tíz hónap alatt húzták fel, az itt gyártott első 15 darab Tesla Model 3-ast ma adják át ünnepélyesen. A gyár kapacitását évi 250 ezer járműre tervezték, a Model Y városi terepjáróból is innen látják el az ázsiai piacot. Kínában az idén 1,3 millió elektromos autót adtak el. Hathatós állami hátszélre a Tesla sem panaszkodhat, az alapáron 50 ezer dollárba kerülő, január végi szállításra ígért Model 3-as vásárlóit adókedvezményben részesítik, a gyártást pedig gyakorlatilag a kínaiak pénzelik. Most jelentették be például egy 1,29 milliárd dolláros hitelkeret megnyitását, amelyet egy állami hátterű bankkonzorcium dob össze. Ezt 330 milliós friss, piaci finanszírozással is kiegészíthette Elon Musk cége. A Tesla árfolyama eközben tíz dollárral lépte át azt a 420 dolláros szintet, amelyet Musk tavaly augusztusban a tőzsdei kivezetés határpontjaként nevezett meg egyik homályos Twitter-üzenetében. Az álhír miatt Muskot megbüntette a tőzsdefelügyelet, és meg kellett válnia elnöki pozíciójától.