Ritkán tiszta a víz a poharakban

Az Egyesült Államok ivóvízkészlete a nem lebomló vegyipari szennyeződések miatt sokkal rosszabb minőségű, mint korábban feltételezték, a káros anyagok legmagasabb koncentrációját Miamiban, Philadelphiában és New Orleansban mérték – áll a Környezetvédelmi Munkacsoport (Environmental Working Group; EWG) tegnap publikált jelentésében.

A tartós szennyezést okozó, rendkívül ellenálló kemikáliák, az úgynevezett perfluoralkil anyagok (PFAS) némelyike rákot, májkárosodást, alacsony születési testsúlyt és számos más egészségi problémát okozhat. Az EWG – az Egyesült Államok Környezetvédelmi Felügyelete (EPA) által közreadott adatok alapján – 2018-ban azt feltételezte, hogy mintegy 110 millió amerikai fogyaszthat PFAS-szal szennyezett vizet, ez azonban saját mérési eredményeivel összevetve erősen optimista becslésnek bizonyult.

„Gyakorlatilag lehetetlenné vált elkerülni, hogy ártalmas anyagokat tartalmazó vizet igyunk az Egyesült Államokban” – mondta David Andrews, az EWG vezető kutatója, a jelentés egyik szerzője. A perfluoralkil molekulák főként a teflonból, a Scotchguard bevonatból, továbbá a tűzoltó készülékekbe töltött habból kerülhetnek a természetbe, de egyéb ipari termékek és eljárások is közrehatnak a szennyezésben.

Az EWG az Egyesült Államok 31 tagállamában és Washingtonban, a szövetségi fővárosban összesen 44 helyről vett csapvízmintát, és egyedül a Mississippi állambeli Meridian városában – ahol 215 méter mélyről veszik a vizet – nem mutatott ki perfluoralkil anyagok okozta szennyeződést a mérés. Ezenkívül csupán Seattle-ben és az alabamai Tuscaloosában mutattak ki az EWG által elfogadhatónak minősített egybilliomod rész alatti PFAS-tartalmat. Ráadásul az eredmények szerint a vizsgált vételi helyeken átlagosan hat-hét fajta perfluoralkil komponenst mutattak ki, a szennyező anyagok kombinációjának az emberi szervezetre gyakorolt hatását pedig még nem ismerjük. „Tényleg senki sem mentesülhet a PFAS-kemikáliák mérgező koktéljától” – fűzte hozzá David Andrews.

A Környezetvédelmi Felügyelet már 2001 óta tud róla, hogy az ivóvízben perfluoralkil molekulák találhatók, azonban azóta sem volt képes egy az egész Egyesült Államokra kiterjedő, kötelezőerejű határértéket meghatározni, pusztán egy ajánlásra futotta az erejéből, amely szerint a 70 billiomodos küszöbértéket kellene elfogadni. Az amerikai egészségügyi minisztérium 2018-ban egy belső anyagban azt állapította meg, hogy a felügyelet által ajánlott határérték egytized részében kellene rögzíteni a még elfogadható mértéket. Ennek a jelentésnek a nyilvánosságra kerülését azonban – a Reuters szerint – a Fehér Ház és az EPA is igyekezett megakadályozni.