Az emberi tevékenységek – beleértve a fakitermelést és gyakran a mezőgazdasági célokra történő használatot – elpusztították a trópusi esőerdők 34 százalékát, további 30 százalékát pedig annyira megrongálták, hogy sebezhetővé vált a további pusztulással és tüzekkel szemben – derül ki a Norvég Esőerdő-alapítvány elemzéséből.
A pusztítás globális szinten is érezhető, mivel a trópusi erdei növényzet a világ legnagyobb élő szén-dioxid-tárolója, ezért az esőerdők kiirtása nagyban hozzájárul az éghajlat felmelegedéséhez, ráadásul megnehezíti a megmaradt erdőterületek számára is a túlélést – mondta Anders Krogh, a trópusi erdők kutatója. Hozzátette: 2002 és 2019 között Franciaország méreténél is nagyobb erdőterület tűnt el a Föld felszínéről. Az elmúlt két évtized tendenciája folytatódott 2019-ben is, hat másodpercenként vált semmivé egy futballpályányi erdőség – derül ki a nemzetközi nonprofit elemzőintézet, a World Resources Institute friss elemzéséből.
Évtizedek óta az amazonasi esőerdő brazíliai részén a legdrasztikusabb a helyzet, itt alakítják át a mezőgazdasági termelés fellendülése miatt a legnagyobb területeket termőföldekké és legelőkké.
A folyamat súlyosbodott Jair Bolsonaro brazil elnök 2019-es hivatalba lépése óta, aki nem támogatta megfelelően a környezetvédelmet.
Ugyanakkor továbbra is az Amazonas vidéke a legfontosabb a még megmaradt esőerdők megőrzése szempontjából, hiszen továbbra is az amazonasi és a szomszédos esőerdők alkotják a bolygó még érintetlen trópusierdő-területének legnagyobb részét, 73,5 százalékát – mondta Krogh.
Bolsonaro látszólag fellépett az erdő védelme érdekében, és még a hadsereget is bevetette: 2019 augusztusában 3800 katonát mozgósított, 110 járművet, 20 csónakot és 12 repülőgépet vezényelt a világ legnagyobb esőerdőjébe az erdőtüzek megfékezésére – közölte korábban a brazil védelmi minisztérium. Az erőfeszítések azonban nem jártak sikerrel, tavaly 12 éves csúcsot döntött Brazíliában az erdőirtás mértéke, ideje tehát, hogy az ország megfelelően gondoskodjon az erdőterületei védelméről – mondta Ane Alencar, az Amazonas Környezetkutató Intézet kutatója.
A második legnagyobb erdőterületet a többnyire Indonéziához tartozó délkelet-ázsiai szigetek veszítették el az elmúlt húsz évben. Ezeknek a területeknek a nagy részét pálmaolaj-ültetvényekké alakították át.
A harmadik legnagyobb pusztulás pedig a hagyományos és kereskedelmi célú gazdálkodás és a fakitermelés következtében a közép-afrikai Kongó-medence környezetét sújtotta.
Az erdőterületek csökkenése mellett nagy probléma a rongálás is, amely az erdőterületek mintegy harmadát érintette a jelentés szerint. A megrongált erdőterületek részben vagy teljesen megsemmisültek, ám azóta másodlagos erdőtelepítéssel igyekeztek pótolni azokat.
